Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 2. szám - SZEMLE

lása — 1944-ig Komoróczy, a tanácsok megalakulásáig Szabó Ferenc írta — szintén monografikus igényű feldolgozás részlete, éppen úgy, mint Oláh József gazdaságtörténeti összefoglalój a. Az ilyen jellegű dolgozatok mellett viszont anyagközlő nyersfeldolgozások, krónikás jellegű leírások is helyet kaptak, s ez utóbbiak növelik „monumentálissá" a terjedelmet. E fejezetek, melyek ötletszerűen elegyítenek lényegest és lényegtelent, közlésre érdemes és haszontalan adalékot, aligha lehetnek ..előtanulmányai" egy későbbi monográfiának, hiszen a szó szoros értelmében nem is tanulmányok. A „tanulmány" fogalma — ha következetesek vagyunk a szóhasználatban — Komoróczy, Szabó, Oláh példamutatóan megoldott feldolgozásainak a minősítésére szolgálhat. Tévedés ne essék: ezek a dolgozatok is ..anyagközlőek", hisz új adatok tömegét közlik a szerzők, de adataik értékelt adatok, s így az országos tendenciákkal összemérhetőek, összehasonlíthatóak. Csausz Vilmos, Ba.ikó Mátyás vagy Béres András viszont úgy „ömleszti" elénk az adatokat, ahogyan egy-egy irat megőrizte azokat. Csak ötletszerűen néhány példa: a 191. lapon arról olvasunk, hogy 1919-ben 1174 személy között 1915 q gabonát osztottak ki; majd felsorolás következik: az egyes kerületekben hány személy összesen mennyi gabonát kapott, s azt kik osztották ki. Nem tudom miért fontos az ilyen részletezés, hiszen számokkal együtt sem mond többet a „precíz" közlés, mint hogy az ínséget enyhítendő gabonát osztogattak. A 194. lapon a virilisek névsorát olvashatjuk — „tanulságul", de kommentár nélkül. Nem ad magyarázatot a szerző a laikus számára „furcsaságnak" tűnő olyan apróságokra, hogy a Cukorgyár RT. miért ..sertésker." megjelöléssel szerepel a névsorban; vagy: egységesen vajon irányíthatta-e a „község uralkodó osztályának hangulatát" az egyaránt virilis gróf és hentes, gyógyszerész és plébános. Milyen tanulsága van tehát egy ilyen névsornak? Talán nem is tűnne fel, hogy az ilyen aprólékos anyagközlés tulajdonképpen helykitöltő, terjedelem-növelő szerepet játszik, ha minden fejezet írója ilyen féltő gonddal rakná egymás mellé az egyedi érdekességű, általános tanulságokat alig hordozó adatokat.' De amíg néhány dolgozat megragad az adatok empirikus vizsgálatának, a jelenség bemutatásának a szintjén, mások imponáló nagyvonalúsággal hidalják át a maguk anyaggyűjtési hiányosságait is. Mesterházyt pl. a fő tendenciáiban nyilván érvényes kép felvázolásakor korántsem zavarta. hogy Sarkadra vonatkozó régészeti anyagot a gyulai múzeum is őriz, s hogy korábban egyetemi szakdolgozat készült a volt sarkadi járás régészeti lelőhelyeiről, terepbejárások alapján. Dankó Imre a népéletre vonatkozó ismereteit összefoglalva a tágabb környékre is általánosan jellemző jelenségeket mutatta be, mintegy jelezve ezzel, hogy általános ismereteink vannak ugyan a községről, a részletek, a specifikus jegyek megismerését célzó gyűjtőmunka viszont a jövő feladata. És nem tűnne fel a terjedelem-növelés szándéka, ha a „Dokumentumok Sarkad történetéhez" című összeállításban nem közölnék újra azokat a dokumentumokat, melyekből előbb e?y-egy részfejezetben már bőséges szemelvényeket kaptunk. S ha nem is ezen múlott a vaskos kötet terjedelme: mi haszna lehet annotáció és lapszámok közlése nélkül egy bibliográfiának, melyekben a művek 60—80%-a megyei, országos stb. összefoglalás? S ráadásul még hiányos is ez a bibliográfia ... Azt hiszem, nem kell külön hangsúlyoznom: a sarkadi kötet részleteinek kritikus minősítésével, a terjedelem eltúlzottságának felemlegetésével nem volt szándékom visszavonni a bevezetőben leírt elismerő mondatokat. A vállalkozás jelentőségének elismerése mellett sem hallgathattam el azonban, hogy feltűnően egyenetlen színvonalú, s mind szerkezetileg, mind a feldolgozási mód szempontjait figyelembe véve következetlenül megszerkesztett a kötet. A hevenyészett szerkesztést az sem menti, ha nem monográfiának, hanem tanulmánykötetnek határozzuk meg a műfaját. Mert — ismét kérdezem — ki fogja megírni Sarkad monográfiáját, ha ez a ran-> gos szerzői gárda nem vállalta? 25 385