Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Tábori György: Békés megyei községi pecsétek néprajzi ábrázolásai

2. Folyóírásos körirata: Körös Ladány jegyzői hivatala. A lapka rajzolata azonos az előbbivel. A két pecsétnyomó közül a körirat szövege régiességét véve alapul, va lószínűleg az évszámmal ellátott a korábbi. 3. Sárgaréz pecsétnyomó, esztergályozott fanyélen. Lapjának 0: 34 mm, m: 89 mm. Körirata: BÉKÉS VÁRMEGYE KÖRÖSLADÁNY KÖZSÉG 1901. A lapka tükrében egy úszó hal van vésve. (Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba, lelt. sz.: 66.1.8.) Lakosai nagyobbrészt halászatból éltek, mert „ ... folyóvize a Körös ... halat és rákot ad",30 1717-ben 23 325 holdnyi határából „még csak 64 pozsonyi mérőst (32 holdat) szántottak,, 1773-ban 1059 holdat."3l Köröstarcsa Pecsétjének nyomatát Karácsonyi közli. Lakosainak a halászat ősrégi foglalkozásuk volt."32 A helység határnevei is a víziéletre utalnak, például: a Csukás elnevezésű folyórész csukahalászó hely volt; a Csömpölyzugban terítették ki a halászok csömpöly elnevezésű hálóikat.33 A pecsét félköríves felirata: TÁRCSÁI PECSÉT. A lapka tükrében 1775-ös évszám, alatta hullámzó vízből kimeredő nádszálak, felettük ellenkező irányba úszó két hal van vésve. Kunágota Két pecsétnyomója ismert. 1. Sárgaréz pecsétnyomó, nyégyszögletes sárgaréz nyélen. Ovális lapjának 0: 29 x 33 mm, m: 70 mm. Körfelirata: CSANÁD VÁRMEGYE KUNÁGOTA PECSÉTJE 1849. A lapka tükrében kicsi lapkamezőben ekevas látható, felette királyi korona helyezkedik el, ami a kincstári tulajdonra utal. (Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba, lelt. sz.: 66.1.41.) 2. Sárgaréz pecsétnyomó, esztergályozott fanyélben. Lapjának 0: 31 mm, m: 126 mm. Körirata: KUNÁGOTA KÖZSÉG ELÖLJÁRÓSÁGA. A lapkamezőben egy dohánylevél fűzőtűvel van átszúrva. Felettük királyi korona. (Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba, lelt. sz.: 66.1.45.) Az első pecséten az 1849-es évszám olvasható, ezzel szemben a község 1843-ban alakult. Magyarbánhegyes Sárgaréz pecsétnyomó, esztergályozott fanyélben. Lapjának 0: 33 mm, m: 109 mm. Körirata: MAGYAR-BÁNHEGYES KÖZSÉG ELÖLJÁRÓSÁGA 1858. A lapka tükrében kicsi lapkamezőben dohánylevél és két egymást keresztező dohánylevélfűzőtű, valamint sugaras napkorong és keresztény félhold, a lapkamező fölött szárnyait szétterjesztő mezei pacsirta képe látható. (Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba, lelt. sz. : 66.1.7.) A helység „ . . . a határ nagybérlőinek cselédeiből a földnélküli kisbérlők telephelyein alakult meg 1860-ban,"34 aminek ellentmond a pecséten levő évszám. A kincstár az 1870-es években részletfizetésre földet adott el a lakosságnak, aminek részleteit mindig dohánytermésben (természetben) vonták le.35 Mezöberény Lakosai 1703-ban a rácok elöl elfutottak, de már 1708-ban „ ... visszajöttek s úgy látszott, hogy állandóan meg akarják ülni a falut, mert községi pecsétet csináltattak ezen körirattal: »M. Berény helység pecsétje 1708.« — A pecsét czímerében a mezőt egy folyam két részre osztja. Az alsó mezőben egy szántóvas látható, a felső mező ismét két részre oszlik, s az egyikben 3 búzakalász, a másikban szöllőfürt van ábrázolva."36 Kérdéses, hogy a fent leírt pecsét volt-e Mezöberény első pecsétje, mert Karácsony 366