Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)
1973 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Tábori György: Békés megyei községi pecsétek néprajzi ábrázolásai
J. egy másik pecsét képét is közli, melynek szalagkeretbe foglalt körirata: M.BERÉNY HELYSÉG PETSETJE 1708, azon belül, víztükör fölött, mint az előbbiben, de más elrendezésben, ugyancsak 3 búzakalász, ekevas és szőlőtőke foglal helyet. — Az egyszerűbb formamegoldás és a körirat régiesságe után ítélve a második látszik koraibbnak. Mezökov ácsháza Sárgaréz pecsétnyomó, esztergályozott fanyélben. Ovális lapjának 0: 30 x 34 mm, m: 101 mm. Körirata: MEZÖKOVÁCSHÁZA KÖZSÉG 1814 1853. A lapka tükrében kétszarvú faeke helyezkedik el. (Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba, lelt. sz.: 66.1.31.) Mezőkovácsháza telepeseinek „ .. . első bérleti szerződésük egyik kikötése felesdohány termelési kötelezettségük volt a terület 25 százalékán."37 Amikor pedig I860 után a hazai dohánytermést nehezen lehetett külföldön értékesíteni, a helyi középbirtokosok a gabona, kukorica, a seprűcirok termelésére tértek át.38 Nagyszénás Területe 1788-ban még legelő volt. Határában 1818-ban a Károlyi uradalom ,,kis napszámos falut alapított, amit 1854-ben mostani helyére átköltöztettek,30 és legelőit kezdték feltörni. Pecsétjének körirata: NAGY SZÉN AS KÖZSÉG 1897. A lapka tükrében ekevas, jobbkézben tartott sarló, mögötte búzakalász látható. Orosháza Két pecsétnyomója és azokon kívül még két pecsétnyomata ismert. 1. Sárgaréz pecsétnyomó, esztergályozott fanyélen. Ovális lapjának 0: 26 x 24 mm, m: 92 mm. Széle poncolt, szalagkeretbe foglalt körirata: OROSHÁZA HELSÉG PETSÉTTYE 1744. A lapka tükrében szántott barázda felett ekevas, balról csoroszlya, jobbról élével felfelé fordított nyeles kapa, felettük szőlőfürtöt markoló kar és búzakalsáz látható. (Szántó Kovács Múzeum, Orosháza, lelt. sz. nélkül.) 2. Sárgaréz pecsétnyomó, esztergályozott fanyélen. Lapjának 0: 17x16 mm, m: 112 mm. Széle poncolt, szalagkeretbe foglalt körirata: OROSHÁZA HELYSÉG PETSÉTYE 1786. A lapka tükrének rajzolata megegyező a fent leírt pecsétnyomóéval. (Szántó Kovács Múzeum, Orosháza, lelt. sz. nélkül.) 3. Karácsonyi közli egy harmadik pecsétnyomó nyomatát, melynek ovális lapján OROSHÁZA HELYSÉG PECSÉTJE szöveg olvasható. A lapka tükrében itt is felismerhetők a barázdák, az ekevas, legfelül a búzakéve, de azokon kívül még hét, meg nem határozható tárgy vésete is látható. 4. Az 1744—1756. évi levéltári okmányokon olyan nyomat látható, melynek körirata: OROSHÁZI PECSÉT. A lapka tükrében egy jobbról balra lépő, s egyik mellső lábával nyeles zászlót tartó bárány képe látható. A pecsét ilyképpen protestáns jelképi ábrázolású/ 1' 1 Az 1744. évi telepítés után „a falu határából még keveset művelnek (száz év múlva is alig felét), a többi legelő,''1 de akkor Balassa már így írja: „Orosháza termékeny földén és vízöntésektől mentt határán minden iparkodó földművelő munkája kívántt gyümölcsét arathatja.'"! 2 a 19. század második felében már „a jövedelmezés forrása egyedül a gabonatermesztés."'''! Szeghalom A helységet „1703 végén Rákóczi II. Ferenc parancsára lakosai elhagyták,... de alig volt vége a véres harcoknak, mindjárt 1711-ben újra megszállották Szeghalmot s még az évben pecsétet is készítettek ezen körirattal: »Szeghalmi pecsét 1711«. A pecsét mezejében két egymás felett úszó hal látható."'»'' Határa a 19. század közepéig nádas rétség és mocsár volt, ahol a lakosság többsége halászatból élt. A Berettyó 367
