Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Székely Lajos: Demokratikus ifjúsági szervezet a felszabadult Békéscsabán

különösebb nehézséget a tájékozódás egy asztalnyi nagyságú Európa-térképen. Folyamatosan ki is jelöltem az arcvonalak változásait. Ezeknek az információknak birtokában hetenként két alkalommal tájékoztatást tartottam a fiatalok számára. A jobb érthetőség kedvéért egy állványos táblán krétával fel is vázoltam a helyzetet. Mikor január derekán megindult a Vörös Hadsereg hatalmas támadása a Visztula-vonalról az Odera felé, nyilak jelezték a táblán is a térölelő támadások irányát. Nyomon követtem Budapest ostromát is. E beszámolókon annyi fiatal vett részt, amennyi gyűléstermünkbe befért. Néhány alkalommal a Csaba szálló sarkán egy kis hirdetőablakban is elhelyeztünk rövid, egy-két gépelt mondatból álló híreket. Szinte mindig akadtak járókelők, akik a havas járdán álldogálva vagy topogva olvasták. Egy alkalommal ugyanerre a helyre kifüggesztettünk egy géppel írott lapot „Hitler mondotta" címmel. A náci vezér nyolc-tíz emlékezetesebb blöffjét soroltuk fel, amelyeken már régen átgázolt a történelem, de éppen ezt akartuk az olvasók figyelmébe ajánlani. Mindennek addig volt jelentősége, amíg február vége felé meg nem kaptuk az első újságkötegeket Szegedről.' Az én munkám természetesen csak kis része volt a lassan kialakuló állandó vezetőség sokkal szélesebb körű tevékenységének. Hogy írásomban mégis főként a magam dolgai kerülnek előtérbe, az abból az egyszerű tényből fakad, hogy ezek maradtak meg leginkább az emlékezetemben. Különben is szinte állandóan a DISZ-ben tartózkodtunk, és mindent megbeszéltünk. A szervezet élére titkári megbízatással Gyebrovszky János került. Csöndes szavú, fegyelmezett, eszes fiatalember, akinek jó érzéke volt a szervezettebb, programszerű munkához. Ügy tűnt, hogy (valószínűleg családi környezetben) már korábban is szerzett bizonyos elemi tájékozottságot a marxizmusban. Emlékszem, hogy egy alkalommal igen világosan magyarázta el nekem a dolgozók tőkés kizsákmányolását. Magyarázatában szó esett például — alighanem leegyszerűsített formában — a munka-érték- és az értéktöbblet-elméletről. Ö készítette elő, hogy január—februárban két-három alkalommal előadó jött közénk a pártszervezettől. Ezek közül név szerint már csak ifjabb Hankó Mihályra emlékszem. Minden alkalommal a felszabadult országrészek politikai berendezkedéséről volt szó. Egy alkalommal a debreceni országgyűlés és az ideiglenes kormány jelentőségéről világosítottak fel bennünket. Január végén, egy este nyomtatott plakátról a Gyöngyösi János külügyminiszter által aláírt fegyverszüneti egyezményt olvasta fel valaki a DISZ-ben. Másnap az utcákon is megjelent a nagy fontosságú okmány szövege. Gyöngyösi személye annál érdekesebb volt számunkra, mert a legutolsó időkig Békéscsabán élt, és a várospolitikában kisgazda programmal jelentős szerepet játszott. Művelt tanárember létére több regényt fordított franciából.' Nem tanított, hanem az Andrássy (ma Tanácsköztársaság) út és az Irányi út sarkán „Kultúra" nevű könyvkereskedését vezette. *** Hogy a szervezetben napközben is sok fiú és lány tartózkodott, annak magyarázata, hogy csak kevesen dolgoztak. A gazdasági élet, a termelés helyreállítása nem ment egyik napról a másikra. Emlékezetem szerint februárban kezdtük el a békéscsabai DISZ szervezeti kereteinek kiépítését. Mindez nem volt kis feladat, mert mint említettem, több száz ifjú fordult meg rendszeresen helyiségeinkben. A vezetőség tagsági igazolványokat nyomatott, és néhány szorgalmas lánytagunk megkezdte ezek kitöltését, valamint a belső nyilvántartás felfektetését. A DISZ helyiségeiben egyébként spontán módon, klubszerű élet alakult ki. Minthogy fűteni tudtunk, sokan szinte egész napjukat itt töltötték. Beszélgettek, sakkoztak, a műkedvelők itt próbálták szerepeiket, néhány versmondó tehetség is állandó közönségre tett itt szert. Az állandó tagok legnagyobb része, mint arra korábban is utaltam, a munkásfiatalok közül került ki. Ők sok hírt hoztak a város minden részéből. Az iskolák közül legnagyobb befolyásunk a fiúgimnáziumban volt. Ezt főként Dér Lacinak 356