Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Hunya István: Urakkal-papokkal szembenézve

gyelmeztetni akarlak a pap körmönfont ravaszságára. Attól sem féltelek, hogy hízelgés, ígérgetés vagy fenyegetés megingat. Arra azonban gondolok, a bosszúból irigységből táplálkozó rágalom a legbecsületesebb szándékot is szennyel dobálhatja. — Ez igaz, Nagy szaktárs. A dobálást megkezdte a pap. Nem tartom kizártnak, ha hívására nem mennék el, nem-e alkalmat adnék neki és nem sátánnak, hanem gyávának nevezne és úgy próbálná szervezetünket is lejáratni. Magam részéről, habár veszélyesebb, inkább vállalom a „sátán" és kommunista elnevezést. A sátán, kommunista elnevezés minden értelmesen gondolkodó emberrel megérteti, túl vagyok az isten mesevallás ködös területén. Oda jutottam szervezetünkkel, ahol a dolgozók milliói készülnek végleg legyőzni az őket nyomorgató tőke és a kábító vallás uralmát. Ilyen érzéssel akarok szembenézni a pappal! Részemre és szervezetünk részére ez mostmár becsület dolga! — Menj koma. Egye meg a fene a reverendáját! — szólt Uhrin Gyurka. — Ha eddig nem hunyászkodtunk meg az államhatalom nyomására, nem lapulunk a papok előtt sem! — Jól mondod, Gyurka öcsém! — szólt Majos Lukács bácsi. — Mi már Várkonyi idejében kezdtük megérteni: három nagy ellensége van a felvilágosodó dolgozó emberiségnek. A legveszélyesebb az istenhit vallás-meséje. A másik az ebből eredő hiszékeny tudatlanság, a harmadik a magántulajdon. 1890 óta sokszor elgondolkodtam ezen. Ma is úgy érzem, annak ellenére, hogy a látszat úgy mutatja, a magántulajdonra épülő államhatalom a legerősebb, szerintem a vallás erősebb. Eddig nem csalt érzésem. A nagy októberi forradalom bizonyítja: egy nagy forradalmi felbuzdulásra az orosz munkások, parasztok jó vezetéssel meg tudják semmisíteni a magántulajdonra épült erős államhatalmat. De hát az is, mint minden más, olyan államhatalom volt, amit a földön az emberek létesítettek. Tehát látható, fogható, így szétverhető és más formába alakítható. Na elég az: mióta a történelem szól, az ember a legkegyetlenebb államhatalmát is, ahogy meg tudta formálni, szét is rombolhatta. De mióta Mózes a nem látható, nem fogható isten és a többi általa képzelt pereputtyát a hiszékeny emberek képzeletébe becsempészte, azóta nemzedékről nemzedékre benne volt, benne van, benne marad addig, amíg képes nem lesz a mese helyett a valóságot megérteni. . . Na éppen ezért, mert így van, ahogy van, azt mondom: eredj, öcsém! . . . — Igen — erősítette Polányi Máté. — Hanem elnök szaktárs, szeretném, ha ezt, amit Lukács bácsi fejtegetett, bontsuk ki bővebben: Miből, hogyan keletkezett a vallás, hogyan lehetett uralkodóvá az emberek fölött. Nem elég valamit tagadni, meg kell ismerni az okot, amiért tagadjuk. — Jól érzed, Máté. Erről ugyan már beszélgettünk, de még foglalkozunk vele. Van erről irodalmunk bőven. Munkára nem számíthatunk. A télen nem árt, ha értelmünket gyarapítjuk. A tudás az embernek olyan kincse, amelyből minél többet képes embertársai részére szétosztani, annál több gyarapodik benne . . . Na, örülök, szaktársak, hogy egyetértünk a pappal való találkozást illetően. Úgy gondolom Mészáros (Medve) Mátyás szaktárs eljön velem és beszélgetésünkről majd beszámol. 350