Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 2. szám - 250 ÉVE ALAPÍTOTTÁK ÚJJÁ MEZŐBERÉNYT - Molnár Ambrus: Berény népessége és gabonatermesztése a XVI.s zázadban

250 éve alapították újjá Mezőberényt MOLNÁR AMBRUS: BERÉNY NÉPESSÉGE ÉS GABONATERMESZTÉSE A XVI. SZÁZADBAN A község népessége Az 1934-ben megjelent „Mezőberény monográfiája" c. kötet a község XVI. századi történetének — különösen agrártörténeti vonatkozásainak — tárgyalására igen kevés gondot fordított. A lakosság gazdálkodásával kapcsolatban csupán azt állapította meg, hogy „ . . . ebben az időben a zab, köles, árpa és a búza volt a legfőbb termény". Az állattenyésztésre vonatkozóan pedig megjegyezte, hogy „... a török megszállás előtt a berényiek főfoglalkozása uoíí".' Mivel az azóta feltárt és elérhetővé vált források részletesebb kutatása sok vonatkozásban módosíthatja az akkori megállapításokat, e dolgozatban arra a kérdésre próbálunk feleletet adni, hogy kik és milyen körülmények között éltek és gazdálkodtak a mai Mezőberény ősének tekinthető Berény község területén a XVI. század középső harmadában, pontosabban 1525—1563 közötti, közel négy évtizedes időszakban. Berény, mint a gyulai vár tartozéka, 1510-ben került II. Ulászló adományaképpen Brandenburgi György őrgróf birtokába.- Az új birtokos, aki szinte állandóan távol élt birtokától, tiszttartóitól pontos számadásokat és jövedelemkimutatásokat követelt. Az így kelekezett iratok adatokat tartalmaznak — többek között — községünk népességére, népének életére és gazdálkodására vonatkozóan is.

3 Először is azt vizsgáljuk, hogy mennyien és kik voltak azok, akiket ez idő szerint községünk első ismert lakóinak tartunk. E kérdés vizsgálatát — a forrásaink által adott lehetőség szerint — két időszakban végezzük. Az első időszakra nézve— 1525-től — 1528-ig — a gyulai uradalomban készült 3 censusjegyzék és 1 portális összeírás áll rendelkezésünkre. Az 1526. évi portális összeírás (dica = állami adó) szerint az őrgrófnak Berényben 25 lakott portája volt. Mivel a porta a XVI. század elején, mint számítási egység a helyi hagyományoktól függően 1—4 egész jobbágyteleknek felelt meg, feltételezésünk szerint községünkben 2 jobbágycsalád számítható 1 portára/' E számítás alapján Berény lakóinak számát 1526 körül 50 családban állapíthatjuk meg. A szokásos 5-ös szorzószámot alkalmazva a népesség 250 főt tehetett ki. Az ugyancsak ebből az időszakból való három másik forrásunknak az 1525., 226