Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)
1973 / 2. szám - 250 ÉVE ALAPÍTOTTÁK ÚJJÁ MEZŐBERÉNYT - Molnár Ambrus: Berény népessége és gabonatermesztése a XVI.s zázadban
az 1527. és az 1528. évi censusjegyzékeknek (census = a földesúrnak fizetett pénzbeli adó, a föld használatáért) a vizsgálata által is az előbbihez hasonló eredményre jutunk. A jegyzékekbe felvett családfők neveit összehasonlítva 51 különböző nevű lakost találunk. így községünk lélekszámát — a portális öszszeírás vizsgálata alapján megállapított eredménnyel megegyezően — 250—260 főben állapíthatjuk meg. A lélekszám megállapításával kapcsolatban azonban mindjárt megjegyezzük, hogy bármennyire is megbízható forrásnak tekintjük — a lélekszám megállapítása szempontjából — a censusjegyzéket, az abban felvett jobbágyháztartások alapján kikövetkeztetett lélekszám mégsem tekinthető teljesnek. A censusjegyzékbe ugyanis csak azokat vették fel, akik adóképesek voltak, vagy akikről feltételezhető volt, hogy néhány esztendő múlva azokká lehetnek. A legtökéletesebb felvételekből is hiányoznak a papok, nemesek, illetve a zsellérek és a majorsági (allodialis) birtokon szolgáló cselédek. Az adójegyzékek e hiányosságának ismeretében tehát a lélekszám megállapítása csak feltételes lehet. Mindezeket figyelembe véve és a census jegyzékben nem szereplők arányát 15%-ban megállapítva, Berény lakosságát a megvizsgált első időszakban legfeljebb 300 lélekre becsülhetjük. 5 A második időszakra — 1559—1563 közötti időre — vonatkozóan több — különböző eredetű — forrás áll rendelkezésünkre. 1559-ből egy urbárium (földesúri összeírás) névsora segíti vizsgálódásainkat. Az 1560—1563 közötti időből a népességszám meghatározására legalkalmasabbnak tartott dézsmajegyzékek és kilencedjegyzékek állanak rendelkezésünkre." A második időmetszetből származó névsorok összehasonlítása alapján 89 különböző családnevet találtunk. Ha itt is 15%-ot számítunk olyanokra, akik valamilyen okból kimaradtak a jegyzékekből, akkor a XVI. századi második időmetszetünkre Berény népességét 100—102 családra becsülve, és a szokásos 5-ös szorzószámot alkalmazva, a lélekszámot 500—510 fő körülinek feltételezhetjük. Ha ezt a népességszámot összehasonlítjuk a több mint három évtizeddel előbbi, első időmetszetbeli népességszámmal, 66%-os növekedést tapasztalunk, ami jóval magasabb a népességnövekedés ütemének megállapítására végzett eddigi kutatások alapján megállapított évenkénti átlagos 1%-nál. 7 Ha azonban a névanyagot hasonlítjuk össze, azt látjuk, hogy a közel négy évtized alatt a régi lakosoknak csak 33%-a maradt meg lakóhelyén 66 n/o-a — a névanyag szerint — teljesen kicserélődött. A lakosság tehát nem természetes úton, hanem beköltözés által szaporodott. 8 Gabonatermelés és -betakarítás Községünk népének mezőgazdasági tevékenységéről, a gabonatermelés módjáról és eszközeiről a XVI. század első harmadából fennmaradt és rendelkezésünkre álló források nagyon csekély felvilágosítást adnak. Szinte csak annyit tudunk meg belőlük, hogy az említett időszakban a gyulai uradalomhoz tartozó helységekben nagyobb mértékben búzát, árpát, zabot, kölest és lent termeltek. Ezekből a terményekből dézsmát és kilencedet szolgáltattak. A kölest termelő községek között Berényt is ott találjuk. Azt is tudjuk, hogy 1525-ben — és minden bizonnyal az előző és következő években is — a len 15* 227
