Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 1. szám - TANULMÁNYOK: - Elek László: Petőfi Sándor (1823-1849)

TANULMÁNYOK ELEK LÁSZLÖ: PETŐFI SÁNDOR (1823—1849) Emlékezés születésének 150. évfordulóján 150 éve született, s irodalmunknak ő az első, mindeddig legnagyobb költő­forradalmára. Olyan egyénisége, aki minthogy a felszabadulás előtti magyar történelem legdicsőségesebb napjának: 1848. március 15-ének vezéregyéni­sége, a forradalmi átalakulásnak irányítója volt, nemcsak mint költő, hanem mint politikus is hervadhatatlan érdemeket szerzett. Vele, az ő tevékenysé­gével lett teljes a nagy nap, azt is mondhatnók: az ő napja, ö volt első em­bere, kiemelkedő hőse. Ő adott jelentőséget, tartalmat neki, mindenek fölé emelkedőt. Igazat mondott, amikor ezt írta róla: Nagyapáink és apáink, Míg egy század elhaladt, Nem tevének annyit, mint mink Huszonnégy óra alatt. Reá emlékezünk most. Reá. a nagy költő-forradalmárra, aki 15 éves korá­ban már Teli Vilmosról készített rajzot, kinek szobája falát később a francia forradalom vezéregyéniségeinek: Dantonnak, Maratnak, Robespierrenek, Saint Justnek, Madame Rolandnak és Corday Saroltának kőrajzú arcképei díszítették. Az ő társaságukban érezte igazán jól magát. Ott, az ő szellemük­kel benépesített szobában, nyargalt üstökös csillagként keresztül magas lel­kén féltve őrzött kincsének, a szabadságháborúk történetének mindenegyes betűje. Ott tisztázódott benne a helyesen értelmezett internacionalizmus, amelynek szép igazolását nemcsak Bemhez fűződő mélységesen elvi barát­sága tárja elénk, hanem a nemzetiségekkel kapcsolatos nézetei is, hiszen velük is csak akkor került szembe, amikor azok Bécs felbújtására a magyar szabadságharc vérbefojtására törtek, és ellenségeinkké lettek. Tudatosságára semmi sem jellemzőbb, minthogy nem volt senki, aki 1848 táján olyan kö­vetkezetes elviséggel és olyan magas érzelmi hőfokon fogta volna össze a forradalmi demokratizmus jegyében a társadalmi átalakulás és a nemzeti függetlenség eszméjét, aki olyan világosan látta a történelem igazságát: az elnyomás elleni küzdelemben a világ valamennyi népe érdekelt, függetle­nül attól, hol él, és milyen nyelven beszél. 0 jutott legtovább, ő ki a nemesi nemzet koncepcióját a nemzetközi dimenziókat is magába olvasztó plebejus 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom