Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 1. szám - SZEMLE

Szemle FARKAS JÖZSEF: ÁCHIM L. ANDRÁS EMLÉKKÖNYV I87I—1971 Szerkesztették: Pölöskei Ferenc és Szabó Ferenc Békéscsaba, 1972. Békéscsaba Város Tanácsának kiadása Vannak történelmi személyiségek, ne­ves emberek, akiknek már életükben ki­jár az elismerés, az ünneplés és van­nak olyanok, akiknek haláluk után ada­tik meg mindez. A régi társadalom di­vatos emlékünnepségein és emlékköny­veiben sok nevet tettek „halhatat­lanná", ám a történelem azóta eltemette őket. Velük szemben voltak olyanok, akiknek még az emlékét is naponta megölték, eszméiket ezerszer „megcá-, folták", álmaikat bemocskolták, de a nemzet történetéből és harcaiból soha nem törölhették ki őket mert maguk állítottak eszméikkel, magatartásukkal önmaguknak kitörölhetetlen emléket és adták nevüket zászlóul azoknak kik ügyük folytatásáért harcba szálltak. Ezek közé tartozott Áchim L. András is. „Áchim születése után száz évnek kellett eltelnie, hogy a magyar történeti irodalomban megérjenek a feltételek az alföldi parasztpárt történeti értékének a vitatásához, valamint vezetője szemé­lyisége méltatásához" — kezdte elő­adását Király István a Magyar Tudo­mányos Akadémián megrendezett tudo­mányos ülésszakon. Féja Géza író, Áchim egyik legkorábbi méltatója a bé­késcsabai megnyitó ünnepségen szenve­délyesen emelt szót Áchimért: „Hiszem, hogy nem csupán magam, de Békés­csaba város közönségének és Békés me­gye népének a nevében szólok, midőn népünk hősei és mártírjai sorában méltó helyet kérek Áchim L. Andrásnak, a századforduló legnagyobb magyar pa­rasztforradalmárjának." Mindezek a szavak Áchim halála után 60 évvel hangzottak el, s ennek az idő­nek közel a fele felszabadulásunk óta telt el, — nem lehet célunk e helyen a hosszú mellőzés okainak ismertetése — s éppen ezért a szenvedélyes kiállá­sok mögött ott kell keresni a történelmi mulasztás nyomasztó terhét, tisztelői és örökösei felelősségtudatát, tartozását, köztük Békéscsaba városét is. Áchim L. András születésének 100. évfordulóján rendezett emlékünnepségek keretében — csak emlékeztetőül írjuk le — 1971. március 12-én tudományos ülésszak kez­dődött a Magyar Tudományos Akadé­mián, amely Békéscsabán folytatódott március 15-én. Március 14-én ünnepi gyűléssel kezdődtek meg Békéscsabán az ünnepségek, megnyílt a Munkácsy Mi­hály Múzeumban „Áchim L. András és az agrárszocialista mozgalom" c. kiállí­tás. Május 2-án Áchim L. András ne­vét vette fel az 1. sz. általános iskola, június 13-án emléktáblát és szobrot avattak. Az Áchim L. András emlék­könyv tartalmazza — a tudományos ülés­szakok teljes anyaga mellett — a külön­böző rendezvényeken elhangzott beszé­deket, megnyitókat, végül függelékében az országos és a csabai Áchim L. And­rás emlékbizottságok tagjainak névso­rát, majd válogatást közöl a Munkácsy Mihály Múzeum kiállításának anyagá­ból. A kiadvány, amelyet a városi ta­nács jelentetett meg, jelentősen hozzá­járult Áchim L. András emlékének és történeti érdemeinek méltó megörökí­téséhez. A kiadvány szerkesztői Pölös­kei Ferenc és Szabó Ferenc, helyesen, tartózkodtak minden felesleges betoldás­167

Next

/
Oldalképek
Tartalom