Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Hunya István: Az 1922-es választások végső harcai Endrődön és Gyomán

a háború vérözönéből élve kikerült józanodó emberek, megelégelték azt a „boldogságot". Nem az ország nagysága nekik a fontos, hanem egyéni törekvéseik megvalósulása. Farkasinszki kosárfonóval a piactéren találkoztam. Pillanatok alatt elmondta: — A jelölt koma Pista, mikor programbeszédjéről elvonultatok, úgymint a keresztény jelöltjéről is, már akkor keserű szájízzel mondta Ösapai főkortesnak: „Ebből aligha lesz mandátum. Láttátok, alig maradt ott néhány idős ember, asszony, akik hajlandók voltak meghallgatni magasztos ébredő magyar eszménket. Mondjátok meg nekem! Olyan lig-totyó aggastyánokkal hogyan vonulhatnánk fel Trianon ellen?" — Nem árt ez a kis tapasztalat Lajos Koma Ösapainak, sem a főpapnak. Csak ügyesen csináld tovább. Kíváncsi vagyok a főpap további terveire. — Én is. Már hallottam egyet-mást. Na majd értesítlek .. . Délután az egységesek kortesei befogták a készenlétben levő lovakat és megindultak a sárga kotyogós kocsikkal. Hordták az irodára a már tehetetlen öregeket, betegeket. És, hogy még úgysem sikerült előnyt szerezniük, néhányan hangosan is csodálkoztak: „Hát nem értik meg az emberek, hogy akinek csak olyan udvarkája is van, ahol egy-két tyúk kapirgálhat, az már magántulajdonnal rendelkező kisgazda ..." A választás első menetének végeredménye: Vági István 2372, Zeőke Antal 2200, Szemere József 820 szavazatot kapott. *** Az eredmény a három községben nagy hatással volt az agrárproletárokra és a jelöltünkre szavazó kisgazdákra, kisiparosokra. Hittük, ha a kibukott Szemere 800 szavazatából hacsak felét sikerül megszereznünk, a második menetben megszerezzük a mandátumot. Számításba vettük azokat a vallásos agrárproletárokat, akiket a keresztény jelölt bukása után a papok a Honvédelmi párthoz irányítottak, akiknek egyrésze azonban tőlünk sem szakadt el. És azokat a napszámos embereket, akik azért jártak a bagós kaszinóba, illetve a kisgazda körbe, mert úgy remélték, könnyebben jutnak napszámhoz. Kisgazdák is voltak, akik a választási irodán látták, hogy köztiszteletben álló kisgazdák Gellai István negyven holdas, Varjú György, Hunya Elek bátyám és mások is a mi jelöltünk részére dolgoztak, átpártoltak hozzánk. A biztos győzelem reményében indultunk a döntésre. Mivel Vági István jelölt a most Hunya faluban és Kondoroson még nem volt, a két választás között, csütörtökön kora reggelre, lejött Endrődre. Csuvár Vincze gazda barátom kocsival kivitt Hunyára. (Mivel az értesítést már hétfőn megkaptam, érkezéséről az említett helyeken megszerveztük a gyűlést.) Hunyán a korcsmában már együtt voltak vagy harmincan az érdeklődő közeli kisgazdák. Köztük a helyi katolikus pap is. Vági szokása szerint hangosan, erélyesen beszélt. A párt programiának ismertetése után arról beszélt, hogyan kell az egész magyar életet átszervezni, hogy csökkenjen a dúsak dőzsölése és biztosítva legyen minden dolgozó család rendes megélhetése. „Ha mi bejutunk a parlamentbe — hangsúlyozta Vági — majd belenézünk ebbe a garázdálkodó dzsungelbe, ahol a hatalom által védve azt tehetnek a gazdagok a szegényekkel, amit akarnak ..." — Fenyegetődzik a jelölt úr? — szólt közbe a pap. — Ha úgy tetszik vegye önfenyegetésnek. Ezer éve kéri alázattal a nép a jogot, a biztos megélhetést, munkája után. És mit kapott mindig? Durvaságot, megalázást. Tessék tudomásul venni, abból nekünk már elég volt! Tudom önnek és feletteseinek az igazság szava sértően hangzik. De én nem az igét hirdetem, hanem a dolgozó emberek jogát! Nem a túlvilági boldogságot hirdetem, amit nyilván ön sem értékel annyira, mint a földi kényelmes életmódját, hanem igenis hirdetem azt, hogy ezen a magyar földön minden becsületes magyar jól megélhet ha meg lesznek fékezve az ámítók és a becsületes munka nélkül dőzsölök ... A pap dühtől vörösödve elment. A kisgazdák néhánya fejét csóválta, többsége mosolygott. A mosolygókat megértettem. Volt már néhány fiatal gazda a környéken, akik ha nem féltek volna a következményektől, vasvillával kergetik el a papot, aki vallásba burkolt „erkölcsével" családi botrányokat okozott már. Vági beszéde után ismertettem a választási eredményeket. Felhívtam figyelmüket, 10 145