Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 2. szám - Szíj Rezső: A Kner-család útja Gyomáig és a nyomda első esztendei (II. rész)

színnyomatú meghívóra. Ezt a pályázatot külön nyomtatott „Felhívás"-ban tette közzé. Hogy a művészek ne fáradjanak hiába, előbb vázlat beküldését kérte. Amennyiben pedig a reprodukálásra kész rajz megérkezik, még aznap postára ad minden darabjáért száz koronát. E pályázattal megfelelő művészgárdát szeretett volna biztosítani magának. Hangsúlyozta: ha ötvennél több jó és használható mű érkezik, azokat is megveszi. Záros határidőt sem adott, hogy ezzel is megkönnyítse a pályázaton való részvételt. Ajánlata ez alkalommal sem váltotta valóra a hozzáfűzött reményeket, de az előzőekhez képest valamivel mégis eredményesebben zárult. A pályázó művészek között szerepelt Csók István is egy pasztellel és egy olajképpel; a többiek közül Major Henrik és a bécsi származású Geiger Richárd tovább is dolgozott Kneréknek/'

5 Különösen a bécsi grafikus szállított sok meghívót, az összes mintáknak mintegy felét, miközben címlapokat, könyvillusztrációkat és iniciálékat is készített a kiadványok számára. Színesnyomatú meghívóikat állandóan közölték a szaklapok, köztük az egész világon ismert Deutscher Buch- und Steindrucker is. A báli meghívók készítése nem könyvkiadói tevékenységükhöz tartozik, két okból mégis meg kellett említeni. Ez az üzletág is hozzájárult ahhoz, hogy az egyre inkább kibontakozó könyvkiadói tevékenységük számára anyagi alapot teremtsenek. A cég neve széles körben ismert lett. De nem hagyhattuk említés nélkül azért sem, mert a meghívók bizonyítják Knerék azon törekvését, hogy minden nyomdai termék művészi formában jelenjék meg. A hazai illusztráló művészetet törekedtek még ezen — mai szemmel nézve talán érdektelennek, vagy különösnek látszó — üzletágon keresztül is serkenteni. Teljes joggal mutattak rá arra, hogy angol, német, francia stb. képes folyóiratokban a gyárak világhírű művészekkel illusztráltatták a parfüm, púder, pezsgő és egyéb gyártmányaik reklámjait, nálunk azonban a művészek — noha kisebbek és szegényebbek, mint nyugati kollégáik — lealázónak tartották az ilyen megbízásokat/'

6 így aztán ha jónevű festőművészek nem is, de kitűnő grafikusaink közül iónéhányan egészen az 1930-as évekig szívesen dolgoztak a Kner-nyomdának. Geiger Richárd készítette a báli stb. meghívóknak majdnem felét, ami érthető, mert hiszen a meghívók termelése főleg az első világháború előtt folyt nagyban. Mellette Bottlik József, Darilek Harry, Diósy Antal, Divéky József, Dobay Zsigmond, Gergely Imre, Goró Lajos, Greff Lajos, Kovácsy Endre, Major Henrik, Nemes Erich, Santho Imre, Szigeti Artúr, később, az első világháború után Fiora Margit, Horváth Jenő, Kolozsvári Sándor és Végh Gusztáv rajzolt meghívókat. Rajtuk kívül még mások is és e lapok stílusa az az egyetemes művészettörténet stílusának alakulását is mutatja, a szecessziótól (Geiger, Greff stb.) egészen a kubisztikus felfogás határáig (Végh Gusztáv). Kner Izidor a lehetőséghez képest „magyaros" kifejezést igényelt, ezért kezdetben a népművészet motívumai, a virágdíszek, zsinóros ruha stb. — gyakran megjelennek a meghívókon. Knerék kezdettől fogva számoltak azzal, hogy a közönség nincs „elkényeztetve" s forradalmian művészi törekvésekkel nem lehet máról-holnapra megbarátkoztatni. „A mi munkánk is csak azért volt ilyen eredményes, mert lassan, céltudatosan fejlesztettük a közönségünk ízlését arra a fokra, amelyen áll... Az első lépés, amit tehettünk, az volt — írja Kner Imre a Könyv a 272