Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)
1972 / 2. szám - Szíj Rezső: A Kner-család útja Gyomáig és a nyomda első esztendei (II. rész)
könyvről című művében, — hogy jobb, fehérebb s amennyire lehet famentes papírokat használtunk s a nyomás tisztasága s a szedés ízlésessége által igyekeztünk a mindennapi kereskedelmi és hivatalos nyomtatványok, meg a könyvek kiállítását javítani s bámulatos, hogy az akkori sok rossz nyomda és szegényes viszonyok között ez a törekvésünk milyen visszhangra talált s milyen szívesen fizette meg a közönség a magasabb árakat, mert jobb munkát akart kapni. 4 7 Ily módon igyekeztek közönséget nevelni és ezáltal is biztosítani a maguk számára. Amikor a vevő pénzt adott a náluk készült szép munkáért, már nem „áldozatot" hozott. Hiszen a Knerék által kialakított jobb s tökéletesebb termelési körülmények alkalmasoknak bizonyultak arra, hogy a jobb munkát viszonylag olcsóbban adják, szemben azokkal az üzemekkel, amelyeknek vagy korszerűtlen a fölszerelésük, vagy szakértelmük és üzleti képességük hiányzik a piac-adta lehetőségek hasznosítására. Természetesen a közönség nevelése sem ment zökkenők nélkül. Gyakran kényszerült a nyomda a kivitelezést illetően megalkuvásra. Például üzleti nyomtatványoknál a megrendelő fél ízlését, kívánalmát nem mindig lehetett figyelmen kívül hagyni, azaz helyette művészibb megoldást javasolni, mert az illető makacsul ragaszkodott saját — Ízléstelen — fölfogásához. De fokozatosan mégis csak fölnevelődött az a jobbízlésű közönség, amely mind a báli meghívók, mind a közigazgatási és egyéb üzleti stb. nyomtatványok terén méltányolta Knerék magasabbrendű munkáját. A Kner-nyomda munkássága a magyar nyomtatványok színvonalára jelentősnek bizonyult. Végre akadt mérce, amelyhez igazodhatott a közönség és a megrendelő, arról nem is beszélve, hogy a Kner-féle báli meghívóknak a külföldi árut teljesen sikerült a piacról kiszorítaniuk, sőt maguk váltak exportáló céggé. Kliséik kezdetben külföldön, később szinte kizárólagosan itthon készültek. A báli meghívók előállításával foglalkozó nyomdai részleg önálló üzemi ággá fejlődött. Az év jelentős részében az üzem fele, farsangi szezonban azonban háromnegyed része a meghívók előállításával foglalkozott. Az igényelt mennyiség minden esetben még a rendelés megérkezésének napján postára került. Noha ez az üzletág — állításuk szerint — különösebb hasznot közvetlenül nem hozott, sokfelé ismertté tette a Kner nevet: Berlinből, Hamburgból, Párizsból, Nürnbergből, Kairóból s több más városból érkeztek a rendelések. Mennyiségileg az első világháború előtti években a báli meghívók terén a helyzet így alakult: Hazai megrendelések: Külföldiek: 1909-ben 2130 bálra 812 060 db meghívó 1 bálra 300 db 1910-ben 2537 bálra 979 510 db meghívó 2 bálra 2 000 db 1911-ben 2947 bálra 1 183 360 db meghívó 7 bálra 2 100 db 1912-ben 3385 bálra 1 395 825 db meghívó 52 bálra 43 400 db 1913-ban 3503 bálra 1 352 830 db meghívó 43 bálra 22 350 db 1914. I—VII. hó -ban 2781 bálra 1 280 000 db meghívó 70 bálra 39 400 db 4 18 273
