Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)
1972 / 1. szám - Szíj Rezső: A Kner család útja Gyomáig és a nyomda első évtizede I.
A fiatalabbik testvér szintén a lovasságnál szolgált s kufsteini rabságában is lóápoló maradt. Innen megszabadulva Mezőhegyesre ment, itt lett belőle méneshuszár. A Kner-családnak egy harmadik tagja, Kner Sámuel is részt vett a szabadságharcban, annak kitörésekor éppen rabbinövendék volt. Az 1849-es rossz hírek hatására egyik társával ő is megindult a haza védelmére, de már későn, a fegyverletétel után érkezett meg a harctérre. Ezzel vége volt a papi pályának, annál is inkább, mert a két szökevény kiadásai fedezésére főpapjuk „ünnepi kleptusát" tette pénzzé — olvassuk Kner Izidor Félévszázad-ában. Nem volt mást mit tenni, haza kellett szégyenkeznie Békésszentandrásra, a családi hajlékba. Pár hónapig itt inaskodott, majd Nagyváradra került Pollák jóhírű könyvműhelyébe. Itt egy évig segédeskedett s utána Szarvason nyitott kötészetet, ahol Réthy Lipót örömmel fogadta. De nem sokáig maradt Szarvason, mert mihelyt összetakarékoskodott egy megfelelőbb műhelyre valót, áttelepedett Gyomára. Valószínűen ezért, hogy elöregedő atyjának ne jelentsen konkurrenciát. Kner Imre azt írja egyik későbbi levelében, hogy a vándorkönyvkötő Knerek a Bach-korszakban telepedtek le a passzuskényszer miatt. Az ő nagyapja, a volt papnövendék, Gyomán nyitott könyvkötészetet, testvérei közül az egyik Mezőberényben, a másik Túrkevén. Kner Imre a mezőberényi Kner aranyozó filétáit is megtalálta és azokat is megvásárolta. 1 3 A Kner-család tehát — egyik tagja révén — lehorgonyzott Gyomán. Mint már említettem, Kner Izidor anyai nagyszülei is itt éltek — sajnos erről közelebbit nem árul el sem a Félévszázad mezsgyéjén, sem a Kner Imre levelezés. Akármint is volt, annyi bizonyos, hogy amikor Kner Izidor atyja, Sámuel Szarvasról áttette műhelyét Gyomára, még semmi jel sem mutatott arra, hogy itt olyan munkálkodás kezdődik, amelynek révén Gyoma egykor külön fejezetet érdemel a hazai kultúra történetében. 1845-ben, amikor Kner Sámuel megérkezett az akkor kb. 8—9000 lelkes alföldi faluba, ennek még vasútja sem volt, mert csak 1858-ban épült meg a Szolnok—Arad közti vonal. így Gyoma sokáig aránylag nagy terület központja marad, éppen a modern közlekedés hiánya miatt, bár az év jelentős részében a rossz időjárás és a rossz útviszonyok lehetetlenné teszik a közlekedést a környékkel. A munkához magánosan kezdő Kner nem folytathatta elődje hagyományos gyűjtögető módszerét: a faluról-falura való vándorlást könyvek összeszedése végett, ő hát inkább a vásározást választotta. Két-három hetenként megjelent a vásárokon, így gondoskodott munkáról. Négy év alatt anyagi helyzete olyannyira javult, hogy családalapításra is gondolhatott. 1857. szentember 23-án vette feleségül a gyomai Gesmey-család tagját, Katalint. Ebből a házasságból születik 1860. február 5-én második gyermekként Izidor, aki hivatva lesz a Knerek hagyományos kompaktorságát új munkaággal kiegészíteni. 1' 5 Felnövekedőben Kner Izidor is könyvkötőként kezdi. Már születésével kapcsolatban kedves humorral jegyzi meg visszaemlékezésében: ..kétségtelen, hogy első percben könyvkötőnek szántak". S mégis, éppen az apa az, aki fiát nem hajlandó a mesterségre tanítani. Soha sem derült ki. miért nem? Pedig — Kner Izidor szerint — felette állt az átlagos intelligenciának 50
