Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 1. szám - Szíj Rezső: A Kner család útja Gyomáig és a nyomda első évtizede I.

s ha szabadságharcos felbuzdulásában nem hagyja ott a szemináriumot, bizonyára különb pap lett volna, mint amilyen könyvkötő vált belőle. Szemináriumi tanulmányai nem múltak el nyomtalanul. Gyoma híres református lelkésze, Garzó Gyula — 1871—1908 közt szolgált? az eklézsiában — több teológiai mű szerzője, gyakran fordult eligazításért egy-egy héber kifejezés kommentálása közben Kner Sámuelhez, a volt rabbinövendékhez, aki maga is nagyon kedvelte az Ótestamentumot. Garzó gyakran fölkereste s elég volt kiejteni a kérdéses szót, már kapta is rá a magyarázatot. Kner Izidor tanonckorában Kner Sámuel népes családjával igen nehéz viszonyok közt élt Gyomán. Egy ízben betegsége miatt oly tarthatatlanná vált helyzetük, hogy felesége kénytelen volt ötven forint kölcsönt kérni a tizenkilencezer holdas földesűrt 'S], Harruckern György Jánostól. A földesúr azt írta válaszlevelében, hogy ő nem bankár, kölcsönügyletekkel nem foglalkozik, s e levelet öt forint adomány kíséretében juttatta el Kner Sámuelnéhoz. A szegény asszony azonnal válaszolt, s önérzetesen visszautasította a koldusnak járó adományt (amely ennek éppen nem volt megvetendő összeg). Az esetnek azonnal híre ment s másnap megindult az adományozók serege Knerék háza felé. Nemcsak természetbeni adományok érkeztek, hanem pénzbeliek is. Ezek közcti különösen figyelemre méltó volt Mikó Miklós római katolikus plébános száz forintos adományra, mert jeléül szolgált annak, hogy Kner Sámuel és családja mindegyik felekezet részéről megbecsülésnek örvendett. A plébános még egy év múltán sem volt hajlandó visszafogadni a százforintost, indokolván azzal, hogy szükség van még arra Kneréknél. 4* 51