Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 1. szám - Krupa András: Negyedi káposztásételek Nagybánhegyesen és Csanádalbertin

A káposzta és variánsai ételsűrűségét nem tudtuk pontosan megállapítani. Egyik adatközlőnk így körvonalazta: „Nem ojjan sok lével van, meg az a igen sűrű se, csak ojjan se sűrű, se ritka." A toroskáposzta Ez a halmazállapot jellemzi a disznótoros vacsora neves ételét, a toroskáposztát vagy a disznótoros káposztát is. A negyediek soha nem készítik hordóskáposztából, nem egy adatközlőnk megütközve mondta, hogy a Nagybánhegyes környékbeliek abból főzik. A disznóvágás előtt egy héttel külön fazékban savanyítanak káposztát az erre a célra meghagyott és kamrában vagy palláson tárolt káposztafejekből, hasábokból. Aki teheti, ma is cserépfazékban savanyítja, mert ízesebbé teszi. A fazék legaljára száraz kenyeret tesznek. Minél szárazabb, annál jobb: nem megy széjjel. Rárakják a leszelt káposztát és tetejére vizet öntenek. Disznóöléskor délután kezdik főzni, 20— 30 literes fazekakban. Először a savanyított káposztát szórják bele. Van, aki a legaljára gyalult savanyítatlan káposztát szór, erre önti a savanyítottat, majd összeforralja. Utána rak egy sort a húsdarabokból. Rájuk ismét káposztát hintenek, majd ismét húst, és így tovább mindaddig, míg tele nem lett a fazék. Általában ahány liter káposztát főztek, annyiszor négy darab 10—12 dekás húsdarabot tettek bele. Ha kisebbre vágták, szétfőtt a hús. Keverve választották ki a belevaló szalonnáshúst és a soványhúst. Belefőzték a félkövér nyúlját, a hájszélt, levágtak a császárszalonnának hagyottról is. Kevés borsot tettek bele, nagyon ritka, liszt nélküli rántást sütöttek rá; nem paprikázzák. Annyi vizet öntenek rá, hogy elbukjon. Lényegében megegyezik az őrségiek húsoskáposztájának, toroskáposztájának a .Ideskáposzta" füstölt hússal (Csanádalberti, 1971.) 66