Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 3. szám - SZEMLE

FÜR LAJOS: A FÖLDREFORM TÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGE A Magyar Mezőgazdasági Múzeum egyik kiadványsorozatának (Mezőgazdaságtörténeti Tanulmányok) 5. köteteként ezzel a címmel látott napvilágot ez évben annak az emlékünnepségnek az előadásanyaga, amelyet 1970 tavaszán a Hazafias Népfront, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a Magyar Agrártudományi Egyesület Agrártörténeti Szakosztálya rendezett Békéscsabán a földreform negyedszázados évfordulóján. Nyilván puszta véletlen műve, hogy Dózsa György születésének 500. évfordulójával egybeesett annak a kötetnek a megjelenése, amely a máglyahalált halt parasztvezér merész és nagy álmának megvalósulását taglalja — immáron azt is a történelmi távlatok fényénél. Annak idején Dózsa Ceglédre érve, a krónikások szerint beszédet intézett seregéhez. Az előttünk fekvő kiadványt lapozgatva s az 500 éves évfordulót ünnepelve, érthető, ha idecseng a messzi múltból a Dózsa-beszéd szövege. Szinte hallhatóan. Tubero, a művelt hu^ manista — többek között — ezeket mondatja Dózsával: „Amit a ti munkátokkal és fáradságotokkal megművelt föld terem, amit barmaitokkal szántotok, a nemesség zsákmánya lesz. Nekik szántjátok a földet, nekik ültetitek a szőlőt, nekik növelitek a nyájakat és gulyákat, nektek a szolgasággal együtt csak a szűkölködés marad ... Meddig tűrjük még, magyarok, ezeket a méltatlanságokat?" Akkor, mint később is nem egyszer, úgy látszott, a fegyverre kelt parasztok háborúja véget vet a szolgaságnak és a szűkölködésnek is. Harcuk azonban akkor mint később is nem egyszer, elbukott. Tűrték tehát, mert tűrni voltak kénytelenek még hosszú századokon át a méltatlanságokat; szántották a más földjét, ültették a szőlőt s nevelték a nyájakat és gulyákat másoknak. Több mint négyszáz éven át. Egészen addig, míg 1945 tavaszán, s éppen március 15-én meg nem jelent az a forradalmi rendelet, amely néhány paragrafusával egyszersmindenkorra szétzúzta az annyiszor megátkozott nagybirtok-rendszert. A föld valóban azoké lett, akik azt megművelték. E nagyszerű történelmi pillanatnak adóztak a rendelet hajdani megalkotói, a végrehajtás résztvevői, s méltatták jelentőségét történészek és agrárpolitikusok a negyedszázados jubileumi évfordulón Békéscsabán. S dátum szerint is pontosan 25 év múltán, 1970. március 15—16-án. Méltóan a történelmi évfordulóhoz, az Ifjúsági Palota 500 főt befogadó nagyterme zsúfolásig megtelt. De miért éppen Békéscsabán sereglettek össze az ország minden tájáról a nagy agrárfordulat egykori résztvevői s az agrárpolitika mai irányítói? Erre vonatkozóan az ünnepi évforduló egyik előadóját kell idéznünk: „Törvényszerűnek tekinthetjük — mondotta Donath Ferenc — hogy amikor a Vörös Hadsereg szétverte és elűzte a német megszállókat, és összeomlott a Horthy ellenforradalmi rendszer egész erőszakszervezete, éppen itt a Viharsarokban támadt és a legerőteljesebben itt lüktetett az a népmozgalom, amely a szociális igazságot, a munka társadalmát s a kétkezű dolgozók más, dédelgetett eszményét kívánta megvalósítani. 1945 első 512'