Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 3. szám - SZEMLE

felében Dél-Tiszántúlon egy igazi népforradalom bölcsője ringott." A bölcsőt azonban a táj sajátos történelmi múltja ringatta. Amint erre az ünnepség másik előadója, Pölöskei Ferenc történész lendületes beszédében rámutatott. Előadásában annak a hosszú harcnak a történeti útját kísérte végig, amelyet a Viharsarok népe vívott éppen a földosztásért már a múlt század vége óta. Az 1890-es évek elején kirobbant, méreteit s hevességét tekintve a korabeli Európában is egyedülálló parasztmozgalmak vizsgálatával indította a kötetben megjelent előadását, s ezeknek történeti összetevőit boncolta. Az Orosházán, Hódmezővásárhelyen és Békéscsabán fölzendült szegények mozgalma szervesen és jogfolytonosan hullámzott tovább századunk elején, s szükségképpen hívta életre az első olyan magyarországi parasztpártot, amely programja tengelyébe a földosztást állította. S e párt alapbázisát éppen a csabai parasztság adta, élén pedig a korabeli progresszió egyik legnagyobb alakja, Áchim L. András állt. Az agrárszocialista hagyományok parazsa azonban nem hunyt ki a két háború között sem. Ezért támadhatott itt 1945 tavaszán olyan népmozgalom, amely az új társadalmi rendért vívott harcban valóban élen járt, s mértéket mutatott a földosztás végrehajtásában is szinte az egész országnak. Ezért kellett az országos emlékünnepséget is éppen Békéscsabán a Viharsarok „fővárosában" megrendezni. A kötet anyaga az emlékünnepséget köszöntő, bevezető előadásokon kívül, amelyeket Frank Ferenc, az MSZMP Békés megyei Bizottságának első titkára és dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese tartottak, tulajdonképpen három nagyobb témakörre tagolódik. Az elsőbe sorolható az a tanulmánynak is beillő előadás, amely — mint már idéztük is — a Viharsarok népének a földosztásért vívott küzdelmét, tehát a múltat tekinti át. A kötet középpontjában azonban — érthetően — az a két előadás áll, amely a földreform-rendelet előkészítésével, meghozatalával, történelmi értékelésével, másfelől annak végrehajtásával, a parasztság részvételével foglalkozik. E tanulmányokat az akkori és későbbi agrárpolitika országosan ismert, neves egyéniségei írták. A kötet címét adó előadást Erdei Ferenc tartotta, aki azóta már — 1971-ben — visszatért megpihenni ősei közé. Donáth Ferenc „A parasztság részvétele a földreform végrehajtásában" címmel tartott az évfordulóhoz hangvételében is méltó, emelkedetten szép előadást. Erdei Ferenc tanulmánya bevezetőjében a földreform-rendelet megszületését megelőző pártközi, sőt a saját Parasztpártján belüli vitákat elemzi, s a személyes emlékek felforrósító erejével teszi még inkább hitelessé az utókor számára is a valóban történelmi időket. Már akkor is dilemmát okozott, 25 év távlatából visszatekintve pedig még inkább óhatatlanul fölmerül a kérdés: miért kellett az adott pillanatban éppen a baloldali pártoknak síkraszállni a földosztás mellett, amikor a gazdaságitársadalmi szükségszerűségeket ismerve tudván tudták, hogy a jövő útja csak a nagyüzemi gazdálkodás lehet? Ahogyan Erdei Ferenc akkor a maga számára is megfogalmazta: „lehet-e a jövő érdekeit pillanatnyi történeti politikai érdekeknek feláldozni?". Az adott politikai körülmények között azonban — mutatott rá Erdei — szükséges, sőt: egyenesen a demokrácia létkérdése volt a földosztás. A demokratikus átalakulásért vívott harcnak nemcsak első, de egyik legsikeresebb lépése volt a földreform végrehajtása, tehát azt végre kellett hajtani. Túl ezen, a végrehajtás mellett szóltak bizonyos gazdaságpolitikai és üzemszervezési szempontok is. Törvényszerű, „hogy a termelőerők alacsonyabb szintjén — mondotta — a háborús károk helyreállítása és a lakosság élelmiszerrel való ellátása csak a paraszti családikisüzemi gazdálkodás útján lehetséges". A földosztást Erdei Ferenc annak a nagyívű agrárforradalomnak az első, de igen fontos lépéseként értékelte, amelynek következő állomása a szocialista nagyüzemi gazdálkodás kialakítása lett. A földreform „döntő jelentősége az — összegezte — a történelmi tanulságokat —, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésének az alapjává vált, és a földreform végrehajtását mindössze másfél évtized választja el a termelőszövetkezeti átszervezés befejezésétől." Donáth Ferenc, akinek a témakörből épp a negyedszázados évfordulóra külön könyve jelent meg, elsősorban a szegényparasztságnak a földreform végrehajtásában vállalt igen lelkes és aktív részvételét mutatta be előadásában. A közvetlen demokráciának történelmünk során talán soha nem tapasztalt megva513'