Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Beck Zoltán: Két szarvasi népszokás

BECK ZOLTÁN: KÉT SZARVASI SZLOVÁK NÉPSZOKÁS 1. Luca-napi köszöntő a szarvasi szlovákoknál A jeles napok közül a Luca-nap az egyik legközismertebb, melyhez sok babona, hiedelem és szokás fűződik országszerte. E babonák, hiedelmek, szokások tartalma jórészt természetvarázsló jellegű. Ilyen a szarvasi szlovákok Luca-napi köszöntése is, mely a parasztság körében egészen az 1930-as évekig általános volt. Adatközlőm, az 58 éves Demcsák János elmondása szerint őt a szülei már nem küldték köszönteni (oceluvaf),

1 de a nagyanyja Luca napján mindig jó korán felkeltette, és mondta neki: „eriggy kisfiam szomszédba és rokonokhó verselni". A gyerekek nyakukba akasztották az iskolás tarisznyát (kapselka), hogy a köszöntésért járó diót, aszalt szilvát vagy aszalt almát bele tudják rakni. A köszöntésért akkoriban még pénzt nem szoktak adni, a köszöntőket naturáliákkal ajándékozták meg. A gyerekek a kiszemelt háznál először a konyhába mentek be. Ott Luca napján nem igen tartózkodtak, mert a nyitott, szabad kémény miatt hideg volt, a tüzelővel meg takarékoskodni kellett. Ha itt senkit nem találtak a háziak közül, a köszöntők bementek a szobába, az ajtó mögé álltak, levették sapkájukat, és a következő verset mondták: Doniesov som vám ociefku A diovcencom pod gecelku 2e bi sa vám hruce miske nehubili A taniere nesfiepali Kelko kolov telko volov Kelko na vasich vrátov vrabcov Telko vasim diovcencom chlapcov. A szöveg nyers fordítása: Hoztam maguknak acélkát

2 Lányoknak szoknya alá. Hogy ne törjenek fazekaik, tálaik, És a tányéraik ne repedezzenek. Ahány ökör, annyi karó, Ahány veréb ül a maguk kapuján,3 Annyi gyerekük legyen a maguk lányainak/' Amikor a verset elmondták, köszöntek szlovákul is, magyarul is: „Dobrvovo rano. Jóreggelt!" 495'