Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 1. szám - Csatári Béla: Békés megye mezőgazdaságának fő vonása

2. Az állattenyésztés gépesítése, s a félautomata rendszerek alkalmazása közvetlen a mának a szükséglete. Csak így lehet biztosítani a kellő számú és felkészültségű munkaerőt, illetve azt stabilizálni. 3. A szállítás, anyagmozgatás gépesítése, mechanizálása hasonló kiemelt feladat. Növekszenek a hozamok, a termékek tömege, másrészt egyre több ipari anyagot használ fel a mezőgazdasági üzem termelése során. Ez üzemi feladat is, de egyben népgazdasági feladat is, hogy legyenek nagyteljesítményű szállító járművek és jó közúti viszonyok. 4. A növénytermelés, az állattenyésztés helyzete, várható jelentős fejlődése megköveteli a feldolgozó ipar jelentős fejlesztését is. Indokolt, hogy ezen a nagy nyersanyagbázison elegendő és korszerű élelmiszeripar valósuljon meg. Megyénk mezőgazdaságának általános jellemzésekor leginkább a kedvező, a jó megítélést kapja. Ez általában igaz is, de a megye termőföldjének 1/3-a kedvezőtlen adottságú, savanyú, szikes talaj, jelentős a felszíni vizekből fakadó ár. Az 1970-es ár- és belvíz következtében több mint 1 milliárd forint termelési kiesés volt, s ez 15—18%-a az éves termelési értéknek. 54 termelőszövetkezet, a szövetkezetek 40%-a volt főleg emiatt veszteséges, s ezt nem is lehet nyilván egy év alatt kiheverni. E térségben a déli részekhez képest a termelési költségek magasabbak, a hozamok alacsonyabbak, s ebből fakadóan a jövedelem kevesebb. A megítélés szerintem csak az lehet, amennyiben szüksége van a népgazdaságnak ezen földek termékeire, a társadalomnak, az államnak vállalnia kell, hogy e helyzetet a fokozatos kiegyenlítődés felé segíti. Ennek elsődleges feltétele a föld termőképességének javítását elősegíteni, a jövedelemkülönbségeket ezáltal csökkenteni, másrészt e térségben bizonyos színvonalú ipari foglalkoztatást is elősegíteni, mert különben a népesség csökkenése e térségben elkerülhetetlen. Ennek érdekében dolgoztuk ki — többek között — a komplex meliorációs programot, s annak végrehajtásához kértük a kormányzati szervek segítségét. A feladatok objektív kialakítása, a szellemi erők meghatározott nagyságrendje és minősége szükséges, s ennek érdekében készítjük el a megyére vonatkozó mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztés 15 éves távlati tervét, melyre a szarvasi öntözési Kutató Intézetet és a budapesti Élelmiszeripari Gazdaságkutató Intézetet kértük fel. A terv fő célja, hogy az élelmiszergazdaság termelőerői és termelési viszonyainak fejlődését jelölje meg, s az ehhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket számbavegye, s ennek megvalósításához kérjük az élelmiszergazdasági üzemeket, vállalatokat, valamint a kormányzati szerveket. Mindezek megvalósítása a megye általános fejlődését viszi előre, s ezen belül jól egyesül a társadalmi, a népgazdasági, a helyi és a személyes érdek és boldogulás. 4