Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 1. szám - Gecsényi Lajos: A proletárdiktatúra két békési vezetőjének portréjához (Andrássi Gyula és Czibor István)

CECSÉNYI LAJOS: A PROLETÁRDIKTATÚRA KÉT BÉKÉSI VEZETŐJÉNEK PORTRÉJÁHOZ (Andrássi Gyula és Czibor István) Az elmúlt évtized kutatásai során marxista történetírásunk mindinkább megközelítette a személyiség helyes ábrázolását a történeti folyamatokban. Különösen jelentős előrelépés történt e téren éppen a forradalmi munkásmozgalmak eseményeinek feltárásában. Sikerült tisztázni vagy legalább nagy vonalaiban feltárni nemcsak az országos vezetők életútjait, hanem egv-egy helyi forradalmár, munkásvezető pályáját is. A széleskörű kutatómunka eredményeként születtek különböző ismert megyei biográfiák (Hajdú, Szolnok, Bács-Kiskun, Baranya, Heves, Komárom, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén) a munkásmozgalom elhunyt résztvevőiről, de ez a kutatás alapozta meg egyegy dokumentum- vagy tanulmánykötet annotált névmutatóját, lábjegyzeteit is. Az évfordulók elmúltak, a helytörténeti kutatás lassan visszatér megszokott keretei közé. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a forradalmak történetével kapcsolatos megoldatlan vagy félig megoldott problémák kikerülnek, félrekerülnek a kutatások köréből. Az előkerülő új és új források, a megismert új nézőpontok ismételten napirendre tűzik az egyes kérdéseket. így van ez adott esetben is, Andrássi Gyula egykori vörös városparancsnok és a Békésmegyei Népszava szerkesztője, valamint Czibor István megyei párttitkár élete, tevékenysége esetében is. Mindketten rövid ideig, a forradalom egy meghatározott szakaszában éltek és dolgoztak a megyében. Erről az időszakról többet s kevesebbet feltártak már a kutató történészek, így Andrássi és Czibor tevékenységéről is számos adatot, tényt ismertettek. Életük, emberi és politikai állásfoglalásuk egészében mégis ismeretlen vagy vitatott. A rendelkezésre álló, újonnan feltárt adatok alapján kíséreljük meg alább néhány vonással kiegészíteni az eddigi ismereteket s hozzájárulni egész munkásságuk bemutatásához. Úgy érezzük, hogy az a kép, melyet mindkettőjükről felvázolunk, néhány ponton eltér majd az eddig ismertektől. Ennek kapcsán nem térhetünk ki az elől, hogy röviden szóljunk a napjainkig megjelent különböző értékelésekről. Békés megye forradalmak alatti történetéről számos tanulmány látott napvilágot. Közülük az utóbb megjelent azintetizáló jellegű munkák mind foglalkoznak Andrássi és Czibor szerepével. Molnár Pálné és Fancsovits György 5