Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Hunya István: Vági István Endrődön és Gyomán az 1922-es választási harcokban

az internálótáborok. És azt akarjuk, ebben az országban az emberiesség és ne az erőszakos durvaság, a népet kizsákmányolás legyen végre az uralkodó. — Tisztelt nagygyűlés, ha nem aprólékosan is, ismertettem pártom programját. Köszönöm a meghallgatást. A tömeg az utolsó szóig nyugodt maradt. Az utolsó szó után szinte dördülve tört ki: i — Éljen Vági István!... Éljen a párt!... A nagy éljenzésre a szolgabíró megint feljebb emelte a fejét és összehúzott szemöldökkel nézte a tömeget. Beavatkozásra azonban nem volt alkalom. Mire Endrődre értünk, a községháza udvara tele volt néppel. A piactéren álló kocsik mutatták, sokan jöttek kisgazdák a távoli tanyákról is. Sok asszony, lány és fiatal. Olyanok is, akik még koruknál fogva nem rendelkeztek választói joggal. Ott volt a járási, községi hivatali kar... Vágit éljenzéssel fogadta a tömeg. A gyűlést Nagy József nyitotta meg. Vági a párt nevében köszöntötte Éndrőd dolgozó népét. Azután úgy, mint Gyomán, ismertette a párt programját. Az agrárproletárok azonban éljenzéssel, helyesléssel, gyakran félbeszakították beszédjét. És, talán hatásukra, Vági még merészebben ostorozta a kizsákmányolást, a hatalmon levők elnyomó politikáját: —... Endrőd agrárproletárjai, kisgazdái közül hívom fel a nagybirtokosokat és a hatalmon levőket: tanúsítsanak több emberséget a dolgozók iránt. Szóljak talán, mint Petőfi: „Még kér a nép, most adjatok neki..." De ne arcpirító és gyűlöletet szító alamizsnát, hanem munkát és tisztességes megélhetéshez megérdemelt bért! Vagy mit gondolnak a munkáltatók, az országirányítók, meddig mehet ez így ?... — A jó búzát, lisztet elpanamázzák!... — tört ki az emberekből az elkeseredés. — Gyerekeink meg dohos lisztből sütött kenyérhez se juthatnak!... A községi jegyzők a szolgabírót figyelték, tűri-e még a csiklandós szavakat? Ahol a szolgabíró a legmagasabb rang, ott a felelősség is az övé. A szolgabíró a politikai hatalom. Ö tudja, a választási programbeszédek meddig fejleszthetik robbanás veszélye nélkül a hőfokot. De vajon észreveszi-e? — A főjegyző gondolta ezt, mert azt nem kifogásolta, a szónok ostorozta a munkáltatókat, meg az államhatalmat, már csak azért sem, mert így nem őt okolják az agárproletárok a munkanélküliségből eredő nélkülözésükért és a kisgazdák a szigorú adóbehajtásért. Bár az se kívánatos, hogy itt történjen nagy politikai hiba... A szenvedélyek csendesedése után Vági még emeltebb hangon folytatta: — Addig mehet ez így, amíg a parlamentben nem a dolgozó parasztok, az ipari munkások képviselői intézik az ország ügyeit, hanem az olyan pártok képviselői, amelyeknek jóléte éppen abból biztosítódik, amit a dolgozók becsületes munkájukért nem kapnak meg! Azt hiszik: tán a nyomorban fetrengő dolgozó paraszt, ipari munkás, az irodákban körmölő kishivatalnok, tanítók és egyéb szükséges és hasznos tevékenységet végző emberek nem tudják azt, minden ami a népnek szükséges, az csak az ő munkájuk eredményéből származhat! És mégis ők a nélkülözők és amazok a dúslakodok! Hol van itt a nép részére az egyenlő jog, az egyenlő igazságszolgáltatás ? ... — Még a temetőben sincs!... A gazdagnak a temetése is gazdagabb, mint a szegényé... Az igaz... A pap is buzgóbban imádkozik annál... A szegény lázadó, ha kér vagy éhségében feljajdul... Percek múltak, mire a panaszok csitultak és Vági szóhoz juthatott: — Tisztelt polgártársak! A Szociáldemokrata Párt már negyedik évtizede erélyesen küzd az általános, titkos, nőkre is kiterjedő választójogért. Még csak anynyira jutottunk, hogy bővítették ugyan a választásra jogosultak számát, de még messze vagyunk az általános, titkos választáshoz. Az uralkodó osztály Endrőd, Gyoma, Kondoros népét és általában az ország parasztságát még nem tartja érettnek a titkos szavazásra. Mi úgy érezzük, azért cselekszik így, mert tudja, elég érett. De tudja azt is, ha ez a nép titkosan szavazhatna, nem lehetne ráerőltetni kisgazda jelzővel olyanokat, akik még ma is a régi úri Magyarország maradványait képviselik és nem a kisgazdák érdekeit... Ügy érzem, kedves hallgatóim, pártom programjának jelentősebb részeit ismertettem. Tudom, ha a mi feladatunk nem könnyű, az önöké még nehezebb. Mint a Szociáldemokrata Párt jelöltje, nem 30 465