Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)
1972 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Virágh Ferenc: "A nemzeti ellenállás" és az 1906. évi választás Békés megyében
TIE INI TIE IK DOKUMENTUMOK EMLÉKEK VIRÁG H FERENC: A „NEMZETI ELLENÁLLÁS" ÉS AZ 1906. ÉVI VÁLASZTÁS BÉKÉS MEGYÉBEN A Békési Élet 1972/2. számában ismertettük az Osztrák—Magyar Monarchia 1905—6. évi válságának Békés megyei eseményeit 1906 januárig. A téma folytatásaképpen a „nemzeti ellenállás" okozta pénzügyi és közigazgatási zavarokról szólunk, továbbá bemutatjuk az „ellenálló"-k teljes behódolásának körülményeit. Mint már előadtuk, Békés megye törvényhatósági bizottsága — igazodva az országos méretekben szervezkedő ellenzék koalíciójának állásfoglalásához — 1905. július 24-én hozott 320/1905. bgy. számú határozattal megtiltotta a megyei adminisztráció együttműködését a hivatalba lépett parlamenten kívüli kormánnyal, elrendelte a pénzügyi bojkottot és a hadsereg feltöltéssel kapcsolatos közreműködés megtagadását. Igen ellentmondásos helyzet, zűrzavaros állapot állt elő Békés megyében is. A hadsereg feltöltésének kérdése nem okozott fejtörést a kormánynak, mert a közvetlen fennhatósága alatt álló kiegészítő parancsnokságain át megoldotta a kérdést. Sokkal érdekfeszítőbb a pénzügyi exlex és ezzel összefüggésben a megyebeli adminisztráció létkérdésének alakulása. A kormány 1905. december 1-ével 13 megye hivatalnokainak engedetlenségét megtorolta — megszüntetvén fizetésük folyósítását —, Abaúj megye hivatalnokait pedig felfüggesztette. 1906. január 1-én újabb 7 megye adminisztrációját büntette meg. Ezekben a megyékben gyűjtésekből, illetőleg kölcsönökből fedezték a hivatalnokok fizetését. Az országos „nemzeti ellenállás"-t vezető testület, az egyesült ellenzék vezérlő bizottsága január 5-én foglalkozott a közigazgatási tisztviselők helyzetével. Az egyik elgondolás szerint a kormánnyal szembeni megtorlásul a megyei tisztviselőknek lépcsőzetesen kellett volna lemondaniuk avégből, hogy szolidaritást tanúsítsanak Abaúj megye felfüggesztett tisztviselőivel; mások csak néhány megye hivatalnokainak egyszerre történő lemondását tanácsolták. A tanácskozás nem jutott döntésre, mert fölismerték pozíciójuk gyöngéit: ha ugyanis nem teljesítik a megyei hivatalnokok a lemondásra irányuló felszólítást, ez a kormány ellenzéki szervezetének nyílt csődjét jelenti, ha pedig lemondanak a tisztviselők, akkor felmerül a kérdés, ki fizeti őket lemondásuk után.l A Békés megyei alkotmányvédő bizottság 1906. február 14-én készített javaslatot a törvényhatósági bizottságnak, adakozás eredményeképpen folyószámla nyitását kezdeményezte a Békésmegyei Takarékpénztár Egyesületénél arra az esetre, ha a kormány beszüntetné a megyei hivatalnokok illetményének folyósítását. A javaslatból nem született határozat. Ennek egyik oka az, hogy a szólam-„ellenállók"-k nem vállalták a zsebbe nyúlást. Gróf Wenckheim Dénes, gr. Almásy Dénes és Fejérváry Celesztina aláírták a gyűjtőívet, mint legvagyonosabbak, de a tervezett összeg nem gyűlt össze. Nem születhetett meg a pénzügyi alap azért sem, mert gr. Wenckheimék, az „ellenállás" irányítói maguk sem vették komolyan az ellenállást, hiszen tudták, hogy népellenességükben csak az állami erőszakszer454'
