Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 3. szám - Gecsényi Lajos: Somló Dezső (1884-1923) életrajza

Mint agilis szervezőt és jó szónokot tartották számon, akit a nagyváradi szociáldemokrata pártszervezet gyakran küldött agitációs körútra a románlakta bihari falvakba. Az, amit útjai során tapasztalt, megdöbbentette az alig húszéves fiatalembert és egész életére maradandó benyomásokat hagyott benne. „Az élesdi véres vasárnap előtt több hónapon keresztül sokat jártam a bihari hegyek között levő falvakban. Nincs az a toll, amely leírhatná, nincs az a szó, amely híven ecsetelhetné azt a nyomorúságot, amely e falvak fáradt, életunt szolganépére nehezedik, amely rajtuk ül és fojtogatja őket. Mint valami fekete szörny; mint egy sötét álom... A puszta földön hálnak. Olyan kenyeret esznek, amely rosszabb a kukoricából sütött cipónál. Nincs semmi földjük, a falujukban semmi növény nem terem; húst nem esznek soha; a vígságot nem ismerik; örök szomorúság az életük ... Az állam, a község, az egyház ezer terhet akaszt a nyakukba" — írta tíz év múltán is.

2" 1904. április 3-án a Szociáldemokrata Párt XI. kongresszusán mint a nagyváradi kereskedelmi alkalmazottak küldötte volt jelen és szólalt fel. Üdvözölte a tanácskozást, majd a kereskedelmi dolgozók és a cukrászok, borbélyok, fodrászok szervezkedésének fontosságáról beszélt.

3 Alig tért haza a pártkongresszusról, amikor a nagyváradi pártszervezet ismét vidékre, Élesdre küldte. Élesden. ezen a túlnyomóan román lakosságú járási székhelyen, április 24-én délután 2 órára a Függetlenségi és 48-as Párt zászlóbontó nagygyűlést hirdetett. A gyűlésre, közigazgatási segédlettel, minden faluból hajtottak embereket. A nagyváradi szociáldemokraták elhatározták, hogy megpróbálják az összejövetelt a szocialista eszmék melletti agitációra felhasználni. E cél érdekében Élesdre küldték Somló Dezsőt és Papp Flórát (egy román nemzetiségű párttagot), aki egyben Somló szavait a román lakosságnak tolmácsolta. A gyűlést megelőzően Somlóék Élesden felkerestek néhány, a szocialistákkal szimpatizáló embert, majd részt vettek a gyűlésen is. Utóbbira mintegy 3—3500, főleg környékbeli, román paraszt jött össze. A megnyitó beszéd után azonnal óriási hangzavar támadt, majd a tömeg dobálni kezdte a szónoki emelvényen állókat. Találat érte a főszolgabírót is, aki utasítást adott a jelenlevő huszárság és csendőrség parancsnokainak a tömeg szétoszlatására. Ugyanakkor a függetlenségiek el akartak a térről vonulni. A huszároktól szorongatott tömeg rátámadt a katonákra, a parancsnokot is megütötték, mire egy huszár megölte a támadót. A szűk piactéren hömpölygő emberáradat menekülni próbált, de a térről kivezető utakat lezárták. A tér szélén álló Somló és néhány helybeli szocialista megkísérelte legalább a környezetét megnyugtatni. Sikertelenül. Ezek után egy mellékutcán a teret is elhagyták. Miután a védekező tömegből lelőtték a csendőrséget vezénylő járásőrmestert, a karhatalom sortüzet adott, s 22 halott, hetvennél több sebesült maradt az élesdi piac kövezetén. A pánikszerűen szétfutott embereket a karhatalom a községen kívül is üldözte és többet letartóztatott, megláncolva hajtott Nagyváradra, a megyei börtönbe.

4 Másnap a gyűlés ügyében nyomozó vizsgálóbíró utasítására őrizetbe vették Somlót is, mint „felbujtót". A hatóságoknak kapóra jött, hogy a vasutasok éppen véget ért országos sztrájkját követően sikerült a szocialisták ..lázítását, fegyveres felbujtását tetten érni". Hamarosan kiderült ugyan, hogy a letartóz406'