Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 1. szám - Csatári Béla: Békés megye mezőgazdaságának fő vonása

— ezekből az első fázis a vízrendezés, még a kiváló lőszháton is szükséges az elmúlt évek tapasztalatai alapján. E feladatok megoldására 15 évre szóló melioriációs programot készítettünk, mely szerint a fenti munkákat 175 000 hektár területen, közel 2 milliárd forintos üzemi és állami költséggel szükséges elvégezni. 2. A gépesítés fejlesztése: — A kalászos gabona termelésének és betakarításának komplex gépesítését szükséges befejezni, a takarmánynövények termesztésének és betakarításának gépesítését viszont erőteljesebbé kell tenni, valamint az ipari növények, főleg a cukorrépa, s ugyanakkor a zöldség termelése csak így emelhető ki az elmaradottságból. A korszerű feldolgozó üzemek számára szintén korszerű nyersanyagtermelő háttér szükséges. 3. A kémiai anyagok nagyobb tömegű és szakszerűbb felhasználása a termelésben. Tarthatatlan ilyen jó termőhelyi adottságok mellett, hogy 1970-ben 1 kat. h. szántóra 251.3 kg műtrágyafelhasználás történt, ez 84 kg-gal az országos alatt van, s a megyék sorrendjében 15. helyet foglal el e tekintetben Békés megye. így következhetett be, hogy 1971-ben — habár nem lebecsülendő a 18,1 q-ás búzaátlagtermés — a búzaátlagtermésben a megyék sorrendjében a 10. helyre csúsztunk. Megváltozott a megye lakosságának népgazdasági ágak szerinti összetétele. Az átalakulást a mezőgazdasági népesség, ezen belül az aktív keresők jelentős csökkenése jellemezte. Az 1970-es népszámlálás alapján a megye lakosainak csaknem fele a mezőgazdasági népességhez tartozott, bár számuk az elmúlt 10 év alatt 42 000 fővel, 16%-kal kevesebb lett. Az aktív keresők aránya 33%-kal csökkent. E folyamat tovább tart. melyet a következő tényezők mutatnak. Egyrészt a megye iparosodása 1975-ig kb. 8—10 000 új munkahelyet ad. zömében a jelenleg mezőgazdaságban dolgozók számára. Másrészt a 84 000 tsz-tagból közel 30 000 fő nyugdíjas és járadékos. Közel 2000 nő pedig gyermekgondozási szabadságon van. A 60 éven felüli tsz-átlagéletkorból fakad, hogy gyorsabb ütemben fog növekedni a nyugdíjba vonulók aránya, így csökken a munkaképes tagok száma. E helyzet megköveteli, hogy határozott lépések történjenek az alábbiakban: 1. A termelési szerkezetet felül kell vizsgálni minden üzemben, s a gépesíthető kultúrákat kell előnyben részesíteni a vetésszerkezeten belül. Ennek a dolognak másik oldala, hogy a népgazdaságilag fontos kultúrák termesztéséhez gépek, eszközök időben, választékosan álljanak rendelkezésre. Ne legyenek „meglepetések", mint a cukorrépánál és a zöldségnél. Példaként említem a gyulai Köröstáj Tsz-t 7000 kat. hold területű, főleg kedvezőtlen adottsággal rendelkező tsz-t, melynek a debreceni Agrártudományi Egyetem tervvariációkat készített, s 30 variánsból 28 variáns veszteséget mutat. A két nyereséges variáns a szövetkezet helyzetét figyelembevéve az egyszerű, benne az élő munkát csökkentő, s a holt munkát növelő termelési szerkezet az elfogadható. 3