Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 3. szám - Nagy György: Az öntöző gazdálkodás helyzete és jövője Békés megyében

lett figyelembe kell venni a talaj adottságokat és a mezőgazdasági üzem felké­szültségét is. Az öntözést célszerűbb ott alkalmazni, ahol a vizet a talaj jobban haszno­sítja, és nem szabad olyan üzemben bevezetni, ahol még nem érték el a szá­raz termelés maximális színvonalát. A fejlesztés sikere érdekében a fentiek­nek megfelelő vizsgálatokat a megyében is elvégezték. Különösen indokolt volt ez a Tisza II. vízlépcső építésével kapcsolatban. A Kiskörei (Tisza II.) vízlépcső és öntözőrendszerének megépítésével Magyarországon az eddigi leg­nagyobb mezőgazdasági beruházás valósul meg. A Tiszalöki rendszer 150 000 hektár öntözhető területe után a Tisza II. további 300 000 hektárnyi öntözést fog lehetővé tenni a Tiszántúlon. E jelentős beavatkozás a természet vízháztartásába messzemenő megfon­toltságot és tervszerűséget igényel, mind a mezőgazdaság-fejlesztési, mind a vízügyi-műszaki tevékenység előkészítése és végrehajtása során. A mezőgaz­daság-fejlesztési és vízgazdálkodási tervező munka összhangját jellemzi, hogy a mezőgazdasági üzemek helyzetének felmérésével egyidőben — ennek ré­szeként — az illetékes vízügyi szervek felmérik és rögzítik az üzem árvízvé­delmi, belvízvédelmi és öntözővíz-ellátási helyzetét. A felmérés eredménye­ként elkészített mezőgazdasági terv alapján a vízgazdálkodási tervező szer­vek elkészítik az öntözőfürtök beruházási céljait. Az üzemfejlesztési tervek készítésével párhuzamosan készülnek az öntözőfürtök beruházási program­jai, majd kiviteli tervei. Az elkészült üzemfejlesztési tervek alapján megkezdődik az öntözőtelepek kiviteli terveinek elkészítése. A nagyszabású fejlesztési munka megindítása előtt — részben a helyi tapasztalatok és eredmények felmérése és kiértéke­lése, részben pedig a fokozatos és folyamatos munka végrehajtása érdekében — megyénként egy-két mintaüzem létesül. A Nagykunsági Öntözőrendszer Békés megyei NK XIV. sz. öntözőfürtje kiépítése eredményeként az első építési ütemben a megyében 13 000—14 000 hektár agronómiai, műszaki és ökonómiai szempontból is korszerű öntöző­berendezés valósulhat meg már az 1975. év körül. A Tisza II. által biztosított víz a Nagykunsági főcsatorna és a Hortobágy közvetítésével jut el a Hármas­Körösbe. A mezőberényi és az endrődi tervezett szivattyútelepek, ill. öntöző­csatornák révén történik az öntözővíznek a felhasználás helyére való szállí­tása. Az NK XIV. öntözőfürt teljes kifejlődésében mintegy 40 000 hektár öntözését teszi majd lehetővé. Az ugyanezen területen meglevő régi öntöző­fürtök átkapcsolását fokozatosan fogják végrehajtani. Elkészült a Kettős-Körösön Békésnél a békési duzzasztómű, amely létesít­mény mintegy 7000 hektár öntözését biztosítja majd Elek, Doboz, Sarkad határában. Az egyre csökkenő nyári kisvízhozamot, mintegy 5 mill, m 3 me­dertározás és a Fehér—Fekete-Körös összefolyásánál létesítendő 20 mill. m : !­es szanazugi tározó egészítheti ki. Az első nagyobbarányú felhasználás — az eleki öntözőfürt kiépítése — már 1972-ben megkezdődik. A gyulavári közúti hídnál épül a vízkivételi szivattyú­telep s magasvezetésű csatorna szállítja majd az öntözővizet az eleki fürt ré­szére. E duzzasztómű fogja a jövőben ellátni az Élővízcsatornát, továbbá az. erre települt vagy a jövőbén települő ipari és mezőgazdasági üzemeket is. A Sebes-Körös körösladányi duzzasztómű tanulmányterve elkészült. Esze­24 369

Next

/
Oldalképek
Tartalom