Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 3. szám - Nagy György: Az öntöző gazdálkodás helyzete és jövője Békés megyében

rint a Sebes-Körös és Berettyó medrében és a kiszélesítendő hullámtérben tározandó 52 mill, m

3 vízmennyiség révén e tájon 10 600 hektár lesz öntözhető. Mivel e vidék kevésbé tudja hasznosítani a csapadék pótlását, azért az öntözést talajjavítással és megfelelő agrotechnikával kell összekötni. A keleti határ mentén a Sebes- és Fekete-Körös közt az öntözést igen jól megháláló területek vannak, s itt van a biharugrai halgazdaság is. Mivel a Sebes-Körösre a jövőben számítani nem lehet, a szükséges vízmennyiséget a felső Tiszáról, a K—14 csatorna útján, kell biztosítani a Sebes-Körös balpartján, Zsadány—Biharugra térségében kialakítandó 20 mill. m

3-es tározó közvetítésével. 2000 ha halastó és 9000 ha öntözés vízigénye biztosítható ily módon, a még csak rajzasztalon levő tervek szerint. Békés megye déli részének csernozjom területein a legtermékenyebb a talaj. Az öntözésre való alkalmasság szempontjából ez áll az első helyen, itt a megfelelő öntözés a legnagyobb eredményt nyújtja. A csapadék-pótlás azonban éDD e területen látszik a legnehezebbnek, csakis a Maros hordalékkúpjából kitermelhető és öntözésre alkalmas sómentes vízmennyiség jöhet számításba. A vízgazdálkodási keretterv még mindössze 1 m

3/sec (1960)-ban ielöli meg a rendelkezésre álló mennyiséget. Az újabb kutatások azonban a vízkészletet ennél jóval nagyobbra becsülik. Merészebb becslések egészen 10 m

3/sec-ig is elmennek, s így az öntözhető terület 20 000 hektárra is emelkedhet. Különösen Lökösháza környéke ígér jó minőségű és mennyiségű — öntözésre is felhasználható — vízkincset. Amenynyiben a részletesebb feltárások igazolják az eddigi eredményeket, úgy a megye szempontjából a tervezett marosi nyílt vízkivétel tárgytalanná válik. (1—2. sz. ábra., lásd a cikk végén) F. Az öntözővíz szétosztása a területen Az öntözővizet az állami művek juttatják el az öntözendő területre vagy annak közelébe, de a víz szétosztása már a mezőgazdasági üzem feladata. Az utóbbi évtizedben főleg a hordozható és félstabil permetező rendszerek terjedtek el a megyében. Ezek igen korszerű berendezések voltak, de csakhamar kiderült, hogy a munkaigényes berendezések használata nagy nehézségbe ütközik. Nemcsak a munkaerőhiány az ok, de az időközben 2,5—3 m magasságra felnövő kukoricákban szinte lehetetlen a berendezések áttelepítése. A víz szétosztása, a növényekhez való eljuttatása az a feladat, amely a jelenlegi berendezésekkel nagyüzemben a lehetőséget jóval meghaladó munkaerőtömeget igényel. Mivel a munkaerőhelyzet a jövőben sem javulhat, a nagyarányú öntözésfejlesztés előmunkálatai keretében megvizsgálták a víz szétosztásának kevesebb munkaerővel is teljesíthető módszereit. Szerencsére ez a probléma nemcsak Békés megyében, nemcsak Magyarországon, de mindenütt, Európa és Amerika fejlettebb országaiban is. Világszerte keresik a módját annak, hogy az öntözést minél kevesebb élőmunka felhasználásával, minél jobban automatizálva tudják megoldani. E feladat megoldásában nagy segítséget jelentenek a világ különböző országaiból hozzánk érkezett nagy terület-teljesítményű és kis munkaerőigényű öntözőgépek és berendezések. Ezeket a berendezéseket vizsgálják, az itteni 370'