Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)
1972 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Hentz Lajos: Mezőberényi "szolga béresek" öltözködése a XIX. század első felében
Év Ruhafélék bunda szűr kankó ködmön szűrnadrág ujjas laibli 1816 105 47 49 56 39 17 — 1817 39 18 13 26 9 7 — 1818 71 33 25 44 16 9 — 215 97 87 126 64 33 — ujjas mándli 1826 59 20 21 22 19 — — 1827 110 43 27 47 27 — — 1828 64 25 19 16 22 — 2 233 88 67 85 68 — 2 1836 38 11 10 8 8 — 2 1837 25 3 4 1 6 — — 1838 24 2 8 2 10 — 5 87 16 22 11 24 — 7 A bunda és a szűr előfordulási aránya tehát a 20 év alatt nem változott lényegesen, e két ruhadarab egyaránt jelentős ruházati cikk maradt, bár úgy látszik, a 30-as évektől kezdve a szűr kedveltebb ruhadarab lett. A bunda lényeges darabja volt a cseléd öltözetének, mert a téli szekerezések alkalmával nélkülözhetetlen volt, de fontos volt azért is, mert a bunda egyben a béres ágybélijét is jelentette. Ezért már a szolgálati idejük kezdetén igyekeztek ezzel ellátni magukat. így pl. 1826-ban bundát kapott a 13 éves Kovács Mihály, a 14 éves Sáli András, 1827-ben a 14 éves Kotsis Mihály és a 11 éves Oczot György. Feltehetjük, hogy ezek a gyermekek nem jártak bundában, hanem azt alvásra, kocsira használták. Inkább a szűr volt hidegben, esőben a fiatalság kedvelt viselete. Bundában, szűrben nem dolgoztak. A szűrt — ha már elavult —, felöltötték munkában is, ha azt a munka természete megengedte, és szükségessé tette, pl. szárvágásnál a hideg őszi éjszakákon. Ilyenkor a derekukon valamivel átkötötték. 13 A téli munkaruha, s a hűvösebb napok öltözete a kankó a ködmön, valamint a ködmönpruszli volt. Mind a három ruhadarab a mai kiskabát szerepét töltötte be. A kankó, más néven szűrkankó vagy szűrdolmány, szűrposztóból készült, kb. 50—80 cm hosszú kabátféle ruhadarab volt. 1 4 Egyes vidékeken szokás volt a posztószélek összetoldásánál színes posztócsíkokat belevarrni, vócszerűen, mint a bundánál. 1 5 A ködmön hasonló szerepet töltött be, mint a kankó. Derékig érő, hosszú ujjú ruhadarab volt, munkában és ünneplőre egyaránt viselték. A század első felében Mezőberényben viselt formáját nem ismerjük, de valószínű, hogy itt is volt egyszerűbb, munkára való, és díszesebb, ünneplőre viselt változata. Az adatok azt mutatják, hogy a berényiek az egyszerűbb, díszítetlen változatot viselték, mert csak vidékieknél van adat arra, hogy „cifra" ködmönt kértek. (Ilyet kért 1818-ban két vidéki béreslegény: Cseke János és Varga Sámuel.) 309
