Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)
1972 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Hentz Lajos: Mezőberényi "szolga béresek" öltözködése a XIX. század első felében
A két ruhadarab — a kankó és a ködmön — előfordulási számainak egymáshoz való arányából azt látjuk, hogy a kankó a század első felében „kimegy a divatból", helyét a ködmön foglalja el. A viselése azonban teljesen nem szűnik meg, még az 1852. évben is kapott szűrdolmányt bér fejében Róth Márton 18 éves berényi béreslegény. 1 6 A ködmönpruszli átmenetet képezett a ködmön és a könnyebb pruszlik között, ujjatlan bőrmellény volt, a ruházat kiegészítőjeként szerepelt, ritkábban fordult elő bérként, mint a ködmön és a kankó. A fenti ruhadarabok mellett csak szórványosan fordul elő a guba, mely pedig a múlt század folyamán egyes vidékeken a szegényebb parasztság általánosan viselt ruhadarabja volt. A publikációkban az 1830-as, 40-es években mindössze kétszer fordul elő, hogy mint elvesztett ruhadarabot gubát keresnek. 17 Bérjegyzékeinkben 1818-ban Szabó Tódor és Bentsik János berényi béreslegények neve után a ködmön rovatában ez a bejegyzés olvasható: „gaba". (Cservenák András 1850-es évektől vezetett bérjegyzékeiben is találkozunk hasonló szóval: egyik bérese „gabat" kért.) Lehet, hogy ezek a szavak a szláv gabanica-kabanica jövevényszó csonkított alakjai, s ebben az esetben arra kell gondolnunk, hogy a két béres gubát kért bér fejében. (A gabanica-kabanica jelentése = guba.) 1 8 Mint már előbb említettük, a béresek télen-nyáron gatyában járták Mezőberényben, az öltözetegyüttesből hiányzott a nadrág. A XIX. század első évtizedeiben még viselték a szűrnadrágot, ez adatainkból látszik. Hogy azonban a nadrágviselet nem volt általános, mutatja, hogy 1816—18 között a 215 mezőberényi béres közül csak 33 kapott szűrnadrágot. 1816-ban 17 béres kapta ezt a ruhadarabot bér fejében, s ezek közül 13-an a béresek első osztályába tartoztak, hasonlóan 1817-ben, amikor 7-en kaptak szűrnadrágot, s közülük 5 volt első „classis"-ba tartozó béres. A szűrnadrág tehát a tekintélyesebb, jobban fizetett, idősebb béresek viseletdarabja volt, egyben olyanoké, akik hosszabb szolgálati idejük alatt egyéb ruhaféléiket már megszerezték maguknak. Szűrnadrág helyett — különösen a fiatalabbak — zsáknadrág-ot vagy vászon nadrág-ot is kaptak. Zsáknadrágot kapott 1816-ban Sztahsó Mihály 2., Máté Mihály 3., Majdán Mihály 4., Kis István 4. „classis"-ba sorolt béres. A vászonból készült ruhafélék között 1819-ben említik először a hunye nevű ruhadarabot így: „hunye vászonból". A hunye nyilván azonos a hónyá-nak nevezett szűrposztóból készült, felsőruhaként viselt ruhadarabbal, de annak vászonból készült változata. 1826-ban 4, 1827-ben 12, 1828-ban 4 béres kap ilyen ruhát a mezőberényiek közül. Az 1830-ban megkezdett bérjegyzékbe már nem vették fel ezt a ruhadarabot. A korábban viselt szűrnadrágr t a század első évtizedeiben a bőrnadrág váltotta fel, ez lett a század folyamán a oéresek és a szegényparasztság téli viselete. Juh vagy birka bőréből készült ellenzős szabással, mint a posztóból varrt nadrágok. Egyes vidékeken a csizma fölött hordták, az idős berényi emberek emlékezete szerint itt a szárát a csizmába behúzva viselték. A bőrnadrág 1830-ban szerepel először a bértételek között. 1 9 Az öltözködési kultúra némi fejlődését mutatja, hogy 1817-ben a pár kesztyű is megjelent a bértételek között, s szerepel az 1830-as évek bérjegyzékeiben is. Ezt azonban — a megvizsgált évek alatt — egy béres sem vette igénybe a herényiek közül, mindössze 1818-tban kért egy párat Hidgyed Istvány, az Arad megyei Zerind községből való béres. Ez nem jelenti természetesen azt, hogy kesztyűt nem viseltek volna, de úgy látszik, a béresek nem fordították erre amúgy sem valami nagy bérüket. A bértételek adatai azt mutatják, hogy a posztóból készült ruhák nem játszottak fontos szerepet a múlt század első felében a béresek öltözködésében. Kivételt a pruszlik képezett, mely az ing-gatya együttesnek kiegészítője volt. Egyéb posztó ruhák közül az 1816-os bérjegyzékben az ujjas laibli-t találjuk, majd az 1819-esben az ujjas mándli-t. Ugyanekkor a korábban egyszerűen csak pruszliknak nevezett ruhadarabot kis pruszlik névvel jelölték. Mind az ujjas lajbli, mind az ujjas mándli a mai kiskabát szerepét töltötte be, szabását, formáját a múlt század második felében készült fényképekről ismerjük: álló galléros, két sor gombos, felül kihajtott elejű, kb. derékig érő ruhadarab volt. Az ujját vállban ráncolták, az ujja végét gombokkal díszítették. 2 0 Bár 1816-tól találkozunk ezekkel az öltözetdarabok310
