Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)
1972 / 1. szám - Csatári Béla: Békés megye mezőgazdaságának fő vonása
A mezőgazdasági termékek értékesítésének nagyságrendje a III. ötéves tervben évenkénti átlag 3,6 milliárd Ft, az országosnak mintegy 9%-a. Az összes értékesítésen belül a növénytermelés 40, az állati és állati eredetű termékek 60%-át tették ki. (Az országos 45 : 55 volt). A megyében termelték meg az országosan értékesített növényi termékek 7,6 állati és állati eredetű termékek 10,3%-át. Ez viszont csak úgy tartható fenn és fejleszthető, hogy ha megfelelő figyelmet fordítunk a növénytermesztésre, ezen belül főleg a takarmánytermesztésre, mint az állattenyésztés kiinduló és fejlesztését szolgáló főágazatra. A mezőgazdasági üzemek fokozatosan megvalósuló területi koncentrációja figyelhető meg megyénkben. 12 állami gazdaság, 130 mezőgazdasági termelőszövetkezet működik, átlag 11 800 kat. h. és 4500 kat. h. területen. Ezen átlagos terület jól megfelel a jelenlegi anyagi-technikai fejlettségnek, a személyi feltételeknek, jól áttekinthető és irányítható. A termelési érték megoszlása szektoronként a következőket mutatja: Az állami gazdaságok 14,6, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 50,8, a háztáji, a kisegítő és egyéni gazdaságok 34,6, tehát a szocialista szektor 65— 66%-át adja. Természetes, a háztáji gazdaságban jelentős a közösben megtermelt elsődleges termék (takarmány) megy át és hasznosul, válik hús-, tej-, vaj-, tojás-végtermékké. A mezőgazdasági üzemek az elmúlt öt évben 3,2 milliárd Ft-ot fordítottak beruházásokra, az alapok fejlesztésére. Ez 12%-kal több, mint a megelőző öt évben viszont az ország mezőgazdasági beruházásainak mindössze 5%-át tette ki. Békés megye nagyüzemi gazdaságainak eszközellátottsága az ország hasonló gazdaságaihoz viszonyítva kedvezőtlenebb. 1 kat. h. termőterületre az állami gazdaságokban 31. a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 14%kal kevesebb értékű lekötött eszköz jutott 1970. év végén, mint országosan. A beruházásokon belül az építkezés jellegű fejlődött különösen, s ezen belül is főleg az állati férőhelyek száma és korszerűsége. Ez irányban ösztönöztek és ma is ösztönöznek az állami támogatások is. Az építkezési beruházások rendkívül költségesek, melyek nem is tudják nélkülözni az állami támogatást, nyilván a magas beruházási árak nagyon megdrágítják az állat- és állati termékek árát is. Ennek ellenére a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok vállalták a nagy befektetéseket, 24 sertés és 14 tehenészeti szakosított, illetve zártrendszerű telepet építenek melyek 19 72-ben termelésbe lépnek és évi 220 000—240 000 db hízottsertést termelnek és 6000 db-bal növekszik a tehénlétszám 1975-ig. A gépi beruházások üteme elmaradt az építési beruházások ütemétől. A kitűzött terveink megvalósításához szükséges, hogy a fejlesztési pénzeszközök és ezen belül az álló- és forgóeszközök jelentős részét főleg három fő tevékenységre fordítsuk, ezzel megalapozva a hús-, tej-, vaj-, tojás-, zöldség- stb. termelést, ellátást, az üzemek jövedelmezőségét. 1. Komplex melioráció: — vízrendezés, talajjavítás, mélylazítás, öntözés, rét-legelőjavítás, erdősítés ; 2
