Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 2. szám - ISMERETTERJESZTÉS - Fenyvesi András: A haladó hagyományok ápolásával kapcsolatos közművelődési feladataink

A pedagógiai hagyományok ápolása Vajda Péter (jeles költő és író, haladó pedagógus, kiváló természettudós) 1843­tól 1846-ban bekövetkezett haláláig a Szarvasi Evangélikus Gimnázium igazga­tója és tanára volt. Halálának 125. évfordulója tiszteletére 1971. február 10-től már­cius 22-ig Pedagógiai Heteket rendeztünk. Február 10-én, az évforduló napján a síremlék megkoszorúzásakor, később a Vajda-emlékkiállítás megnyitásakor mondott beszéd, valamint a jubileumi emlék­ünnepségen elhangzott, Vajda rendkívül értékes és igen gazdag munkásságát hi­telesen bemutató, tudományos igényeket is kielégítő emlékbeszéd az életmű to­vábbi lelkiismeretes tanulmányozására és ápolására ösztönözte a hallgatóságot. Alkotásainak sorából kiemelkednek a Szarvason 1843 októberétől 1844 márciusáig mondott erkölcsi beszédek; ezek ma is megszívlelendő tanácsokat, intelmeket tar­talmaznak. Életművének gondozásából a Szarvasi Vajda Péter Gimnázium és Szakközép­iskola nevelőtestülete valamint tanulóifjúsága egyre aktívabban veszi ki a ré­rzét. „Pedagógiájának.. . kiemelkedő jellegzetessége a szemléletességre való törek­vés ... Ez a törekvés nyilvánul meg abban a mozzanatban is, hogy Szarvasra ke­rülvén mindent megtett egy megfelelő fizikai szertár alapjainak lerakására is." (Hanzó Lajos: Vajda Péter. Békéscsaba, 1958. 98. oldal.) E példamutató kezdeményezésre való emlékezés motiválta a Pedagógiai Hetek keretében március 1-én megnyitott Szemléltetőeszköz-kiállítás megrendezését. E kiállításon Szarvas város és a szarvasi járás nevelői ötletesebbnél ötletesebb, a gyakorlatban kitűnően alkalmazható eszközök egész sorát mutatták be. A Vajda Péter Gimnázium és Szakközépiskola — a névadó által kijelölt úton való haladást dokumentálandó — igen értékes fizikai és kémiai szemléltetőeszközöket tárt a lá­togatók elé; ezek iránt fokozott érdeklődés nyilvánult meg. Az impozáns kiállítást a megye távolabbi városaiból és községeiből is sokan te­kintették meg. A Pedagógiai Hetek biztosította lehetőséget használtuk ki azzal, hogy a többi, Szarvason született vagy itt működött kiváló pedagógus életművének megismerte­tését is programba iktattuk. Március 5-én Benka Gyula élete és munkássága, már­cius 10-én Kemény Gábor élete és munkássága, március 19-én Chován Kálmán élete és munkássága, március 22-én Krecsmarik Endre élete és munkássága címmel hangzottak el előadások. A kiváló előadók hitelesen mutatták be azt a pedagógiai örökséget, melyet különösen a szűkebb pátria nevelőinek felelősségteljesen kell gondozniuk. A Chován Kálmánról szóló előadáson a megye valamennyi zeneiskolájának zon­goratanárai részt vettek. Ahhoz, hogy a pedagógiai örökség nyújtotta alapokra építve egyre nagyobb ered­ményeket érjünk el, ezeket a hagyományokat az eddiginél is tudatosabban kell ápolnunk. Ennek megvalósítása érdekében elhatároztuk, hogy minden év márciu­sában megrendezzük a Szarvasi Vajda Péter Pedagógiai Heteket. Az 1972. évi, II. Szarvasi Vajda Péter Pedagógiai Hetek keretében — a Tessedik-hagyomány ápo­lásának analógiájára — a legaktuálisabb és legfontosabb pedagógiai témákat vi­tatjuk meg, spontánul kihasználva a haladó pedagógiai hagyományokra való utalás lehetőségeit. Nevelőink akkor ápolják legmegfelelőbben a pedagógiai örökséget, ha — évfor­dulóktól függetlenül — a hétköznapi munka végzése során követik a kiváló sze­mélyiségek példáját, valóra váltják terveiket, elképzeléseiket, figyelembe veszik tanácsaikat, továbbfejlesztik módszereiket. Üj hagyományok kialakítása Az eddigiek során a nemzedékről nemzedékre hagyományozott kulturális örök­ség ápolásának szükségességét igyekeztem tényekkel bizonyítani. Ezt az alkalmat használom fel arra, hogy az úgynevezett „új hagyományok" tudatos kialakításá­nak módját ismertessem. 288

Next

/
Oldalképek
Tartalom