Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 2. szám - ISMERETTERJESZTÉS - Fenyvesi András: A haladó hagyományok ápolásával kapcsolatos közművelődési feladataink

Véleményem szerint a közművelődési feladatoknak hagyományossá tett keretben és formában való végrehajtása a művelődéspolitikai célkitűzések gyorsabban történő elérését eredményezi. A programok egyenlő időközönként — általában évenként — való megrendezése azért előnyös, mert a leendő résztvevők tervszerűen biztosíthatják a szükséges szabadidőt, előre tájékozódhatnak a választott tudomány- vagy művészeti ág aktuális problémáiról, ennek következtében a megbeszélésekbe, vitákba aktívabban kapcsolódhatnak be, s az új ismereteket céltudatosabban sajátíthatják el. A fentiek alapján bátran állíthatjuk, hogy ezekre az új hagyományokra igen nagy szükség van, tehát a kialakításuk érdekében minden adandó alkalmat ki kell használnunk. A politikai és kulturális életünkben számos példát találunk erre vonatkozólag. A különböző politikai ünnepségek, a Mezőgazdasági Könyvhónap, a Költészet Napja, az Ünnepi Könyvhét stb. megrendezésével kapcsolatos tapasztalatok felhasználásával a helyi adottságoknak és szükségleteknek megfelelően új hagyományokat alakíthatunk ki. A továbbiakban néhány szarvasi kezdeményezésről teszek említést. Az Óvónőképző Intézet 1968-ban rendezte meg az Éneklő Ifjúság jubileumi hangversenyét. Ennek sikere nyomán minden év áprilisában sor kerül Szarvas város és a szarvasi járás kórusainak találkozójára. A Társastánc-pedagógusok és Versenytáncosok Nemzetközi Edzőtáborát 1969-től, a Költészet Nap.ia alkalmából meghirdetett Városi Ifjúsági Szavalóversenyt 1970től évenként rendezzük meg. A Justh Zsigmond Országos Szövetkezeti Színjátszó Napoknak 1969-ben Szarvas város és a szarvasi' járás adott otthont. Az 1972-től 2 évenként sorra kerülő program gálaestje a Szarvasi Vajda Péter Művelődési Központban lesz. Ugyancsak ez az intézmény látja el a házigazda szerepét az 1970-től 2 évenként megrendezendő A paraszti élet című Országos Fényképkiállításon. A színházi előadásoknak és hangversenyeiknek, az évenként megújítható bérletek tulajdonosai számára történő biztosításával, s az úttörők és KISZ-tagok kulturális szemléjének évenként való megrendezésével szintén új hagyományokat alakítunk ki. A gyakorlat tanúsága szerint a haladó hagyományok ápolása is adhat indítékot új hagyományok kialakítására. Példaként a fentebb ismertetett Nemzetiségi Napokat, a Szarvasi Tessedik Sámuel Mezőgazdasági Hetek és a Szarvasi Vajda Péter Pedagógiai Heteket, valamint az 1971 májusában megrendezett I. Szarvasi Székely Mihály Műszaki Heteket említem. (Székely Mihály gépészmérnök, repülőgépszerkesztő, az első magyar távrepülő Szarvason született.) A szarvasi születésű BajcsyZsilinszky Endre igen értékes életművének aktívabb ápolása és a politikai irodalom népszerűsítése érdekében 1972-től minden év októberében — Szarvas felszabadulásának évfordulója tiszteletére — megrendezzük a Szarvasi Bajcsy-Zsilinszky Endre Politikai Könyvheteket. A fentiek ismertetésével az új hagyományok kialakításának szükségességét igyekeztem megindokolni. Minden település akkor jár el helyesen, ha az adott körülmények messzemenő figyelembevételével dönt egy-egy program hagyományossá tétele ügyében és nem vállalkozik — másokat utánozva — erőt meghaladó rendezvények lebonyolítására. A hagyományápolással kapcsolatos közművelődési feladatok A haladó hagyományok ápolása érdekében valamennyi közművelődési intézménynek céltudatosan kell tevékenykednie. Ennek a követelménynek csak akkor tudnak eleget tenni, ha kidolgozzák a hagyományápolás koncepcióját és intézkedési tervben rögzítik a legfontosabb feladatokat. Ezek előrebocsátásával rétérek az általam legfontosabbnak minősített feladatok ismertetésére. I. A népi hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok a) Az adott település magyar, illetve nemzetiségi néphagyományának folyamatos 19 289