Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)
1972 / 2. szám - Krupa András: Jancsovics István nyelvtanai és szótára
metre és német—magyarra, 2. Magyar—tótra és tót—magyarra, 3. Magyar— latinra és latin—magyarra." 1 5 1792-ben az országgyűlés is foglalkozik a szótárkészítéssel. A Magyar Tudós Társaság tervében, melyet Luby Károly és Vay István terjesztett elő, német, szlovák és horvát értelmezésekkel ellátott magyar szótár és nyelvtan szerkesztését szorgalmazza. 1 6 Kazinczy Ferenc szófejtő szótárt is tervezett, szójegyzékében magyar—szlovák egyeztetéseket is találunk. 1 7 1825-ben Budán megjelenik Anton Bernolák hatalmas, ötnyelvű (szlovák—cseh—latin—német—magyar) szótárának első kötete. Ebbe a fejlődésbe szépen beilleszthető Jancsovics István magyar és szlovák nyelvű szótára. Jancsovics mind az egész szótár magyar nyelvű előszavában, mind a magyar—-szlovák és szlovák—magyar rész, valamint az utóbbival azonos szöveggel, külön kiadott magyar nyelvtana bevezetőjében megerősíti az akadémia kérésének a teljesítését: „Jelen szótárom — mellyet a M. T. Társaság megbízásából volt szerencsém szerkeszteni —, mindamellett, hogy fő célja az, miszerint a szláv ajkúaknak a magyar nyelv megtanulásában segédeszközül szolgáljon, egyszersmind segédeszközül szolgáland azon magyarnak is, ki a szláv nyelvet megtanulni óhajtaná." A próbamutatványíveknél tökéletesebb szerkesztésre törekedett, a 600-nál több földrajzi nevet saját ismeretei, Fényes Elek statisztikája és egyházi névtárak alapján állította össze. Csak azokat a cseh szavakat vette fel, amelyek a szlovák nyelvben nem találhatók, „kivált természettudományiakat". Mellőzte azokat a műszavakat és tulajdonneveket, amelyek a magyarral azonosak. Bernolák szótárát is felhasználta, de csak olyan vezetőnek tekintette, aki mögött „a legnagyobb gondossággal kell haladni", mert „sem cseh, sem szlovák, hanem keverékféle, s a magyar nyelvezete is gyenge." 1 8 A szótár megjelenését a szlovák nyelviségben bekövetkező változások is időszerűvé tették. A közép-szlovákiai népnyelvet irodalmi nyelvi normává tevő „ifjú szlovákok" 1 9 ellen Ján Kollár és kezdeményezésével többek közt a magyarországi szlovák származású evangélikus egyházi vezetők széleskörű kampányt indítottak. Jancsovics mint lelkész közvetlenül is tájékozódhatott erről, másrészt a támadó-védekező kiadványokból is értesülhetett róla. 20 1846-ban az evangélikus püspök konferenciát hívott össze Pesten a biblikus cseh egyházi nyelv védelmére. Ezen Szarvasról részt vett Jancsovics István és „Bloch Móric szarvasi tanító" 2 1 is. A konferencia határozata szerint többek között a cseh nyelvet az egyházi szertartásokon meg kell őrizni, a papokat, tanítókat kötelezték, hogy a Stúr-féle nyelvi mozgalom ellen szóban és írásban tiltakozzanak, s ne olvassák az e nyelven írt könyveket, újságokat. 2 2 Lényegében az új irodalmi szlovák nyelv győzelmét és térhódítását jelenti, hogy a fentiek ellenére Jancsovics nyelvtana, szótára ennek a helyesírását követi. Azt írja, hogy a Stúr szerkesztette Slovenskje Národnje Novini helyesírási normáit tartotta szem előtt, s hozzáteszi: „magam is alkottam szükséges szavakat, arra törekedtem, hogy minden új szót — amelyet újságokban vagy könyvekben észrevettem — a szótárba foglaljam." 2 3 A szótár magyar nyelvű előszavában egyértelműen szögezi le, hogy a szlovákoknak csak kisebb része követi a „cseh bibliai" írásmódot, ill. a Bernolák-féle nyelvet, a többség az új nyelv híve lett, mert „a magyarországi igazi szláv élőnyelvet emelte irodalmi polcra". 2 4 így Jancsovics kétrészes szótára lényegében az új irodalmi 227
