Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)
1972 / 2. szám - Krupa András: Jancsovics István nyelvtanai és szótára
szlovák nyelv szókészletének első tudományos igénnyel megalkotott szótára, mely a Magyar Tudományos Akadémia védnöksége alatt készült, és megyénkben, Szarvason jelent meg. Üttörőnek tekinthető az egész vállalkozás olyan értelemben is, hogy Bernolák ötnyelvű szótára ugyan máig is a legnagyobb szlovák szótár, 2 5 de magyar—szlovák résszel rendelkező szótár Jancsovics munkájáig Bernolák szótárának utolsó, hatodik kötetében összeállított magyar—szlovák breviáriumán (szómutatóján) kívül — s erre büszkén hivatkozik 2 6 — nem jelent meg. Lényegében élenjáró az új irodalmi szlovák nyelv szabályait figyelembe vevő magyar nyelvű rövid szlovák nyelvtana is, mely a magyar—szlovák rész elején kapott helyet, jóllehet Jancsovics felhasználta Dolleschal, Dobrovsky, Nejedly, Bernolák, Stúr, valamint mások cseh és szlovák nyelvtanait. 2 7 A szlovák nyelvű magyar nyelvtana viszont valószínűleg az első olyan magyar nyelvről szóló nyelvtan, melyet az új irodalmi szlovák nyelv akkori helyesírási szabályai szerint írtak. 2 8 Jancsovics életpályája Jancsovics István nyelvészeti tevékenysége e nyelvtanon és szótáron kívül nem ismeretes, holott ez hozta meg tudományos elismerését, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagságát. Mégsem tekinthetjük életpályájában elszigetelt jellegű alkotásnak, mert a fenti közvetlen környezeti, tudománypolitikai okokon kívül s a hivatásán túl életmódja egészébe beleillik. Demokratikus szellemű, az új, a haladás iránt fogékony szellemű ember volt. Papi pályájának kezdetétől együttérez Szarvas paraszti lakóival. Sokoldalú tanúbizonyságul szolgál mind gazdasági, mind közéleti szereplése. 1811-ben született a Pest megyei Albertin tanítócsaládban. Tanulmányait a mezőberényi gimnáziumban kezdte, Pozsonyban folytatta, és Bécsben fejezte be. 1835-től lelkészkedett Szarvason. A város lakói barátságos egyénisége, jó szónoki képessége miatt az első évektől kezdve szerették. Küzdött a kocsmázás ellen, s hogy elvonja tőle a fiatalok figyelmét, a Körös-parti ligetben számukra vasárnapi délutánonként hasznos és szórakoztató összejöveteleket szervezett. Első cikkei a Társalkodóban (A pozsony—nagyszombati vasút, 1838.), a Magyar Gazdában (Szarvasi lóhere, A szarvasi egyszerű vontatógép, 1843. Tapasztalatból merített tanács az üszög ellen, 1846.) 2 9 jelentek meg, melyek elárulják szenvedélyes vonzalmát a mezei munka iránt. Élenjár Szarvas örökváltsági küzdelmében, érdekében röpiratot ír. Mezőgazdasági elméleti és gyakorlati munkálkodása ,,Tessedi'kre emlékeztet". 3 0 Kettősekéjét, kukoricakapáját, útsarabolóját hosszú évekig alkalmazták a szarvasi gazdák. De foglalkozott szőlő- és dinnyetermesztéssel, méh- és selyemhernyó-tenyésztéssel és gyümölcsfa-nemesítéssel is. Több gyümölcsészeti szakcikk jelent meg a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Munkálataiban (Gyümölcsészeti statisztika, 1863., A gyümölcsészetről, 1868., A gyümölcsészet, mint országos ügy, 1870.) és a Kertészgazdában (Gyümölcsfák gondozása, A gyümölcsfák pusztítója, a furdancs, 1873.), munkatársa volt a Borászati Lapoknak is. 3 1 Kiváló szervező is volt. Hogy híveit megmentse a hirtelen gazdasági nehézségektől, létrehozott tűzkárbiztosítási és temetkezési szövetkezetet is. 3 2 Szervezői értékei kidomborodtak a Mezőberényből 228
