Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 2. szám - Krupa András: Jancsovics István nyelvtanai és szótára

ziumnak is vannak nemzetiségi hagyományai. Korábban azért horták létre Mezőberényben, mert három nemzetiség (magyar, német, szlovák) lakta. Itt Szarvason pedig a tanítói pályára készülőknek 1846—47-ben Placskó István esperes tartott fakultatív szlovák nyelvi órákat. 7 A forradalom időszaka a po­litikai agitáció következetesebb és közvetlen hatékonyságát kívánta, ezért a nyomda valamennyi ekkori kiadványa kétnyelvű, magyarul és szlovákul is megjelent (így a Talpra magyar 8 és a függetlenségi nyilatkozat is, ez utóbbi Haán Lajos fordításában. 9) Jancsovics István a Magyar Tudományos Akadémia tudtával (talán Bloch közvetítésével?), egyetértésével dolgozott kétnyelvű szótárán. A szótár leg­elején szó szerint közli Schedel (Toldy) Ferencnek az akadémia megbízásá­ból 1845. április 15-én írt levelét. 1 0 Ebben Toldy közli Jancsoviccsal, hogy a Magyar Tudós Társaságnak beküldött magyar—szlovák szótári mutatvány­iveit a bírálók kedvezően fogadták, s javaslatukra az akadémiai kisülés úgy határozott, hogy a „megkezdett munka bevégzésére" kéri fel, s ha Jancsovics óhajtja, az akadémia a szótár kiadatását is vállalja. A határozat szellemében kéri Jancsovicsot, hogy szótárába vegyen fel Magyarország valamennyi ré­szén élő minden szlovák szót és szlovák nyelvű földrajzi elnevezést, hogy ez­által fő céljában, a magyar nyelv tanulásában a leghatékonyabb segítséget nyújtsa. Az olyan cseh szavakat, amelyek a szlovák nyelvben nem honosod­tak meg. mellőzze, csak azokat vegye figyelembe, amelyeknek magyar meg­felelője a szlovákban nincsen. Kéri, hogy a magyar—szlovák részen kívül készítse el a szlovák—magyart is, amelyben azonban kapjanak helyet az egyházi szövegekben szereplő cseh szavak is. Az akadémia előtt a legszélesebb népi tömegekhez szóló szótár elképzelése lebegett, mert csak a közéletben szereplő tudományos műszavak felvételét kéri, s egyúttal ragaszkodik hozzá, hogy Bernolák nagyszótárát 1 1 „folytonos figyelemmel" kísérje. Toldy később elismerően értékeli a szótárt, amikor az akadémia által 1838-ban kiadott korszerű Magyar és Német Zsebszótárának színvonalas kö­vetői közt Jancsovics szótárát is említi. 1 2 A reformkor — mint ismeretes — a magyar nyelvtudomány és szótárirodalom erőteljes fejlődését hozta. Meg­jelennek a helyesírást, a szókötést szabályozó, a nyelvtani rendszerről szóló művek. Napvilágot lát a magyar tájszótár (1838.), számos szaktudományos (orvosi, kereskedelmi, filozófiai, matematikai, törvénytudományi) műszótár és a már említett különböző nyelvű szótárak. 1 3 A magyar nyelv nagyszótárának a követelménye egyidőben jelentkezett a magyar nyelv megújításának igé­nyével. Bessenyei 1778-ban írja: „Üj szókönyvet jó volna tsinálni, hol meg­határoztatnának az új magyar szók." A Jámbor szándékban, az akadémiai tervében is felveti a nagyszótár tervét. 1 4 Az első erőfeszítések jeleként — me­lyek a fenti nyelvtudományi kivirágzást előzik meg — Baróti Szabó Dávid, Révai Miklós, Barczafalvi Szabó Dávid kis szótárakat, szójegyzékeket jelen­tetnek meg. Ezzel párhuzamosan mások terveket dolgoznak ki több nyelvű szótárakra, több nyelvvel értelmezett magyar szótárakra is. 1787-ben Rát Mátyás, a Magyar Hírmondó alapítója négynyelvű szótárt (magyar—német— latin—szlovák) tervez, előfizetőket gyűjt, köztük van Kazinczy Ferenc is, de kísérlete sikertelen. Rát tervét három önálló szótárra bontva három évvel később, 1790-ben Decsy Sámuel bécsi író fejleszti tovább: „1. Magyar—né­226

Next

/
Oldalképek
Tartalom