Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 1. szám - SZEMLE

Nem tehetek róla, de a magamfajta újságíró-orvos nem tud szótlanul elmenni olyan rátermettség mellet, ami, ha megvan, egyszerűen tudomásul veszik, de ha hiányzik, lármát csapnak miatta. Ilyen a könyv szerkesztésében az anyag egyensúlyos elosztása. A szerkesztők tíz szakmacsoportból 60 dolgozatot közölnek. Ezek közül 21-et egy, 25-öt kettő, 11-et három és hármat négy szerző dolgozott ki. A leghosszabb — 14 oldalas — Dr. Somogyi Zsigmond röntgen főorvos több képpel szemléltetett közleménye. A legrövidebb közleményt Dr. Kara József, a mezőhegyesi Kórház utókezelőjének orvosa írta, de az is kerek, értelmes beszámoló, pedig csak két oldal. Nem tehetek róla, az az érzésem, hogy ebben a könyvben a mondanivaló elhelyezése határozottan egyensúlyban van. A hátam megett most valaki azt mondhatja, hogy ostoba dolog egy tudományos beszámoló közleményeit centiméterekkel — oldalakkal — mérni. Az illető téved, mert mérni lehet, csak értékelni nem. De én nem is ezt teszem, erre sem időm, sem módom, sem helyem nincs. És különösebb értelme nem is lenne. Aki valamelyik közleményre kíváncsi, az úgysem azért találja meg, mert én írtam róla. Az egyensúlyon kívül a másik érték a stílus. Ahány szerző, annyi előadásmód. És mégis! A szerkesztőknek sikerült az anyagokat — többé kevésbé — egy nevezőre hozni. Befejezésül beszélni kell a könyvet indító három írásról. Dr. Sáró András visszapillantó cikke értékes, világos, tárgyilagos és nem nyújtózik keretein túl. Amit megír, azt meg kellett írni, többel nem kísérletezik, és ez nagy érték. Mint egy drágakő, csillog a könyv elején Dr. Bak Mihálynak Lux Jakabról szóló orvostörténeti cikke. Nagyon jól tette, hogy megírta. Sajnos, még sok megíratlan orvostörténeti tudnivaló lapul a kollégák emlékezetében. Dr. Halmai Zoltán járóbeteg statisztikai feldolgozása valóban összefoglalás, a Békés megyei gyógyító munka egyik arca. Az én összefoglalásom meg az, hogy figyelemmel vegyük kézbe Békés megye egészségügyi életének ezt a 33 és fél ívre, 370 oldalra terjedő névjegyét, és gratuláló, őszinte jókívánsággal rázzunk vele kezet. BECSEI JÓZSEF KÓRÖDI JÓZSEF — KÖSZEGFALVI GYÖRGY: VAROSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON Kossuth Kiadó Bp. 1971. 140. old. Napjainkban úgy a szűkebb szakmai köröket, mint a szélesebb tömegeket egyaránt foglalkoztatja hazánk városiasodása és városodása, mert ez olyan hatalmas és az emberek mindennapját érintő folyamat, amely méreteivel és formájával is közvetlenül hat az emberek egyéni életére, hat a városok és falvak közösségére, de hat a tanyákra és általában a szórványtelepülésekre, összességében egész hazánkat átfogó társadalmi-technikai folyamat. Ahogy a szerzők fogalmaznak: „ ... a településhálózat, a város- és községfejlesztési tervek, elgondolások nem lehetnek csupán szűk szakmai érdeklődés és viták sajátjai: azok megvalósítása, kihatása, jó vagy rossz értelemben és következményeiben milliók életét, sorsának alakulását kedvezően vagy kedvezőtlenül befolyásolhatja .. j sokoldalú és meghatározó szerepe van a lakoság életkörülményeinek a formálásában, így szerves részét képezi pártunk politikájának, az emberek boldogulásáért, sorsuk jobbra fordulásáért vívott álladnó és következetes erőfeszítéseinek. Éppen ezért örömmel kell üdvözölnünk ezt a könyvet, amely mondanivalójában nagyon sok emberhez szól, stílusá176