Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 1. szám - SZEMLE

ban viszont úgy kerül az olvasó elé, hogy az a szélesebb tömegek számára is érthető, hasznos és tanulságos olvasmány. Nemcsak általános áttekintést adnak a szerzők településállományunkról és a településhálózatról, hanem a jövőt is felvázolják jelen gondjainkkal együtt. Hasznosan ötvöződik a településföldrajzi, a közgazdasági szemlélet az állami irányító szemlélettel. Ez már csak azért is hasznos, mert így mintegy „kézikönyvévé" válhat azoknak, akik a kormány 1006/1971. és 1007/1971. területfejlesztési és településhálózatfejlesztési rendeleteit tanulmányozzák. Ügy gondolom ez egyik legnagyobb haszna ennek a könyvnek, s ez önmagában is indokolja időszerűségét is. A könyv időszerűségét ezen túl az e témában megjelent irodalom szűkössége is alátámasztja, hiszen ilyenek csak a 60-as évek elején (Vidéki városaink; Magyar városok) jelentek meg, amelyek részben az 1960-as népszámlálásra alapozták mondanivalójukat, illetve még korábbi adatokkal dolgoztak, mint a Vidéki városaink. Az aktualitást fokozza az, hogy e könyv nemcsak a „szakmában" járatosoknak készült, hanem szélesebb olvasó táborra számít, s ilyennek hiányában vagyunk hazánkban. A könyv a Bevezetőn kívül hat nagyobb fejezetre tagolódik. A Bevezető a településhálózat néhány elvi kérdésével foglalkozik, s már itt kiderül, hogy a szerzők a településsel úgy kívánnak foglalkozni, hogy annak egyetlen vonása sem független a termelőerőktől és termelési viszonyoktól; élete, fejlődése csak a termelési módon belül érthető és válik igazi realitássá. Ez a szemlélet végigvonul az egész mondanivalón. Az első fejezet „A városiasodás folyamata hazánkban" címet viseli és nagyvonalú áttekintést ad e problémakörről. Az öt oldalas fejezet tulajdonképpen a főbb folyamatok összefoglalását tartalmazza a tőkés nagyipar kialakulásától kezdődően napjainkig, de napjaink broblémáit a későbbi fejezeteknek tartják fenn. A fejezetben levő tartalom bővebb kifejtése bizonyára hasznos lett volna, s a könyv szerkezeti arányait sem rontotta, inkább javította volna. „A településhálózat jelenlegi struktúrája ' c. második fejezet 8 oldal terjedelmű. E fejezet is tulajdonképpen a következő fejezetek jobb megértését szolgálja, azokhoz mintegy bevezetőül szolgál, mert „országunk városhálózata és községi településrendszere fejlesztésének problémáit sokoldalúan csak akkor világíthatjuk meg, ha mai települési viszonyainkat átfogóan jellemezzük ..." — írták a szerzők. Itt is éppen úgy, mint az előző fejezetben csak a legfontosabb vonások kiemelésére szorítkoztak a szerzők, anélkül tehát, hogy részletesebb leírásra sor került volna. A mondanivaló jobb megértését és az országos áttekintést szolgálja a vizuális összehasonlításra módot nyújtó 1. sz. térkép. (A településsűrűség és a népesség megoszlása településnagyság — kategóriák szerint.) A könyv egvik fő fejezete „A városhálózat fejlesztésének problémái"-val foglalkozik 32 oldal terjedelemben, amelyhez 10 táblázat, hét térkép és egy ábrasor csatlakozik. E fő fejezet hat alfejezetre oszlik. Az adatokra és tényekre alapozott elemzés sokoldalú, fő vonalában a termelőerők és termelési viszonvok fejlődésébe beágyazott. Az elemzések nemcsak tényeket, folyamatokat rögzítenek, hanem számos elvi megállaoítást tartalmaznak. fgv mondanivalóik frissek, aktuálisak, s eddigi ismereteinken túl is számos úiat nvújtanak. A könyv egvik nagvon jól sikerült fejezete. Külön elemzik a szerzők Budapest szerepét a társadalmi-gazdasági életben, külön a vidóki városokét és az új városokét. A vidéki városok elemzésére azok szereokör szerinti bontásban kerül sor, ez a kategórizálás már nagy vonalakban tartalmazza a kormány 1007/1971. sz. telenüléshálózat-fejlesztési rendeletében meghatározott várostípusokat, de annál a köz^nnagvságú városok esetében differenciáltabb, s a funkcionális jegvekhez jobban igazodó beosztást és elemzést tartalmaz. Az elemzés összeségében kimutatja Budapest uralkodó túlsúlyát a városhálózaton, egyáltalán Magyarország településhálózatán belül, de kimutatja azt is. hogv „... egyre határozottabban rajzolódnak ki egv olvan új — az ország egész területének megfelelő szintű ellátásra képes — városszerkezet körvonalai, amelyekre egyaránt alapozni lehet az iparral összefüggő és az ipartól független városfejlesztést". ,,A községi településrendszer növekedésének kérdései" c. fejezet terjedelmére nézve szintén a könyv egyik fő fejezete, hiszen 30 oldal, hat táblázatot 12 177