Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)
1972 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Prokopp Gyula: Gyula 1638-ban
szomszédaink azonban figyelmeztetnek bennünket, hogy minden irányban éberen figyeljünk, nehogy esetleg készületlenül találjanak minket az események. Én várva várom felséged kegyes rendelkezését, hogy mindenben ahhoz alkalmazkodhassam. Ez az én egyedüli óhajtásom. Én már életem estéje felé járok és nem szeretném, ha a felséged iránti hűségben megőszült fejemet becsületvesztetten hajtanám a sírba stb." II. „Kivonat nagyságos Kornis Zsigmond úrnak, az erdélyi fejedelem főgenerálisának, a szatmári kapitányhoz írt leveléből: A törökök készülődéséről, ami felől Uraságod tőlem érdeklődik, a következőket írhatom. Nálunk is nem csekély riadalmat okozott, hogy ez az új vezér I J, aki nem csak tehetsége, hanem gazdag tapasztalata miatt is az elsők közé tartozik és szertelen indulatú férfi, hogy kedvében járjon urának, magának pedig hírnevet és megbecsülést szerezzen, az egész környékből összehívta a bégeket azzal az ürüggyel, hogy a leromlott gyulai várat kijavítsák. Már oly nagy a készülődésük, már annyi a kocsi és a sokféle építőanyag, hogy ennek a készületnek a harmadrésze is bőségesen elegendő volna a gyulai várnak nemcsak kijavítására, hanem az alapjától való felépítésére is. Értesültünk arról is, hogy az említett vezér a saját csapatával, személyesen is jelen akar lenni és nem elégszik meg Gyula felépítésével, hanem más erősségeket is újjá akar építeni, így azt is, melyet népiesen Szarvasnak neveznek. Ismerve ennek a vezérnek hatalmát és tekintélyét — úgy tudjuk ugyanis, hogy több éven át a török császár legfőbb vezére volt — alaposan tartottunk attól, hogy ügyességével vagy ravaszságával rászed bennünket, hiszen azért kezdett hozzá oly nagy erővel az említett erősségek gyors jókarba helyezéséhez, hogy valami eredményt is érjen el, különben bosszúságot okozna császárjának, ő maga pedig életét tenné kockára. Fejedelmünk tehát mindjárt kezdetben védekezni kívánt a veszedelemmel szemben és sürgősen bizalmas levelet küldött nekem, hogy semmi okot se adjunk a töröknek a támadásra, de ha mégis megkísérelné ellenséges szándékának végrehajtásáf, erőnkhöz képest ellentálljunk. Midőn a közeledő törökök látták, hogy a fejedelem gondosan őrzi országát és annak határait és kipróbált, harcrakész sereg áll rendelkezésére, úgy tettek, mintha csupán csak Gyulát akarnák kijavítani, amely a többi erősséggel együtt az ő területükön fekszik, tehát azt tehetik ott, amit akarnak. Felkerestek minket is úgy levelekkel, mint küldöttek által és tudatták, hogy nem ellenséges szándékkal jöttek, hanem csak a gyulai vár kijavítása végett. Ha pedig a szarvasi várat, valamint a többi erősséget is fel akarják építeni, ez nem tartozik az erdélyiekre, mert ezek nem az erdélyi, hanem a magyarországi részen vannak, így tehát nyugodtak lehetünk, hogy Erdélyt bántatlanul hagyják. A fejedelem azonban Magyarországgal sem törődik kevésbé, mint Erdéllyel, ezért ha módjában lesz fékezni a törökök terveit, ezt nem fogja elmulasztani, hiszen ha a szomszéd ház ég, akkor ő is veszélyben van. Egyébként úgy vélem, hogy ennek a készülődésnek nincs más oka, mint a kóbor katonák portyázásai, amelyeknek szerintem semmi hasznuk sincs, az országnak pedig mindig nagy kárára vannak. Még nem vagyunk túl a veszélyen és nem ok nélkül tartunk ravaszságuktól, mert még most is napról napra több és több kézműves és építőmester (az ő nyelvükön: szarahora) jön és csak Gyulán többen vannak háromezernél. Ehhez járulnak ismét újabb és hasonló előkészületek, annyira, hogy egy nap és egy éjszaka alatt, vagy legfeljebb három nap alatt újjáépíthetik és katonákkal benépesíthetik a várat és azontúl nem egykönnyen lehet valami kárt okozni benne. Ilyen körülmények között jó volna, ha ti sem néznétek tétlenül ezeket. Az bizonyos, hogy a törökök megkísérlik a szarvasi vár újjáépítését. Soha máskor nem hoztak erre a vidékre annyi szarahorát, vagyis építőmestert, és mindenféle szerszámmal felszerelték őket. Sok jel mutatja, hogy készülődnek valamire, bár mi nem tudjuk, hogy mit terveznek." 124
