Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Pálmai János: Az általános iskolai tanulók pályaválasztásáról

PÁLMAI JÁNOS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANULOK PÁLYAVÁLASZTÁSÁRÓL ,,Az ember csak olyan munkát végez eredményesen és szívesen, amely képességei alapján megfelelő a számára. Az egyén és a társadalom közös érdeke, hogy az egyén munkakörében hivatásra találjon." (Vaszkó Mihály) Napjaink egyik leggyakrabban hallatott kérdése, amely egyaránt megtalálható a kamaszkor forrongó és lázongó álomvilágában, a szülők realitást kereső szférájában: „Mi leszek, ha megnövök?" vagy „Mi legyen a gyermekemből?" A kérdés gyökere a pszichikum mélyébe ágyazva található, nem véletlenül, mert az ember természetéből fakadó érdeklődéssel fordul az élet fejlődése és saját élete alakulása felé. Keresi, kutatja azt az utat, amelyen haladva — ha önmaga képességei értékelésére felkészült — hasznos tagjává legyen társadalmának. A világ jelenségeit felfogó és az összefüggések mélyére látó ember felismerte azt, hogy számtalan kapocs és szál fűzi az eseményekhez, azok alkotója ő maga is, de ugyanakkor azok hatásaként formálódik is. E hatások többirányúak, átszövik az ember egész életét, s a tényezők kölcsönhatásaként törekszik mindenki saját jövőjét megtervezni és annak feltételeit minél kedvezőbben kialakítani. Az ember a fejlődés törvényszerűsége folytán együtt fejlődik a társadalommal s a társadalom javára fordított tevékenységét élete legfontosabb szakaszának kell tekinteni. E tevékenység nem más. mint a személyiség társadalmi pozícióját magában foglaló működési terület, foglalkozás vagy élethivatás. Az élethivatás az emberi boldogság és megelégedettség állandó forrása lehet, amennyiben a társadalmi keretekbe történt beilleszkedés egyezik a személyiség adottságaival és a társadalmi érdekekkel. Minden emberben van életkedv, alkotnivágyás, amely szoros tartozéka az élet értelmének. Az érdek nélküli, a sikerélményt nem nyújtó, a sivár és' reménytelen lehetőséggel párosult munka elsorvasztja az egyéniséget, a kibontakozás útját elvágja. A holnapot, a jövőt fürkésző kérdések állandóan foglalkoztatják az embert. S e kérdések lényege mindig a munkához vezet, hogy miként lehet azt jobban, eredményesebben, a múlt tapasztalatait felhasználva, minél hasznosabban végezni. Az egyén tehát életpályát választ. Az egyén személyiségének egésze, a társadalmi feladatok vállalása, az adottságoknak megfelelő érvényesülési terület s a társadalmi termelésben a sajátos tehetségnek legjavát produkáló képességek együttesen fejezik ki az egyén életpályályának megválasztását. Amikor pályaválasztásról beszélünk, a felnövekvő 14, illetőleg 18 éves korú fiatalokra gondolunk. Ekkor találkoznak első ízben a pályaválasztás problémájával, a pályaválasztás esélyeivel. A pályaválasztás alapvető társadalmi érdeket fejez ki. Az élethivatásra való készülődés a felnövekvő nemzedék, a fiatalkorú <108