Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Pálmai János: Az általános iskolai tanulók pályaválasztásáról

személyiség fejlődési fázisának leglényegesebb tartalma. Ezért mérhetetlenül nagy felelősség hárul azokra a tényezőkre (szülő, pedagógus, intézmény), ame'yek ak'ív szerepet töltenek be a f

;atal nemzedék pályaválasztásában. A fiatalok életpályára vonatkozó döntése sokféle tényező kölcsönhatása eredményeként születik. Számos információt szereznek az életpályákról, de a legmaradandóbbat szüleiktől kapják. Noha a fiatalok 14 éves életkorban még nem érettek a pályaválasztásra, mégis meg kell kísérelni — az informác'ók adta reakciók, elképze'ések, vágyak meUett — megkönnyíteni a fiatalok he

1 ykeresését, amelyet szervezettebb pályaválasztási tanácsadással, az osztályfőnökök és az általános iskola nevelőmunkája javításával, végül reálisabb életbe indítással lehet megalapozni. 1. A pályaválasztási indítékok és azok nyomon követése. A szocialista társadalom egyik alapvető ismérve a tervszerűség. Ez érvényesül az oktatási intézmények pályaválasztási tevékenységében is. A demográfiai tényezők az iskoláztatás jelen szakaszában fokozottabb felelősséget várnsk az oktatási intézményektől és a szülőktől annak érdekében, hogy a tanulók megfontolt pályaválasztási döntést tanúsítsanak. Kísérjük figyelemmel pl.: a továbbtanulási kudarcokat, hogy azok megfelelő konzekvenciával szolgáljanak. Minden történelmileg meghatározott termelési módnak, illetőleg társadalmi formációnak megvan a maga sajátos történelmi jellegű népesedéii törvénye. Ez törvényszerű összefüggésben áll a gyermeklétszám növekedésével. Az 1950—1964— 1968-as években kulmináló általános iskolai tanulólétszám nemcsak az irányulásban okozott feszültséget, de nem segítette az alsófokú oktatási intézmények általánossá tételét, sőt emelkedő arányban növelte a továbbtanulásban részt nem vevők számát. Ide soroljuk a gyenge tanulmányi eredményű, valamint a jobb tanulmányi szintű, de a továbbtanulási lehetőségtől elesett, a tanulástól, a munkától idegenkedő s nem utolsósorban a szülői háznál maradt tanulókat. Felmerül a kérdés, miben rejlik a tovább nem tanulás és otthon maradás oka. Milyen okok idézik elő az ifjúság egy részénél pl.: a fizikai munkával járó foglalkozások irányában tapasztalható helytelen beállítottságot. Nyolcadik osztályos tanulók körében végzett felmérés utóbbi kétéves tapasztalata azt mutatja, hogy minden 100 tanuló közül a „Milyen szakmát ismersz?" kérdésre csupán 6 tanuló jelölt meg kifejezetten mezőgazdasági profilú szakmát. A „Szeretnél-e a mezőgazdaságban dolgozni?" kérdésre 14% igenlően válaszolt, ugyanakkor csupán 3.4% jelentkezett mezőgazdasági szakmunkás tanulónak. A tájékozódó kérdésekre adott válaszokban még nagyon sok téves felfogás (ez nem egészen a tanulók szemlélete) rejlik. A tudati tényezők mellett elsősorban a munkakörülményekre kell rámutatni. Mind a szülők, mind a tanulók körében nemegyszer így jelentkezik az igény: „...szeretném, hogy gyermekem kedvezőbb körülmények között dolgozzon és éljen." A munkakörülmények fogalomban egy olyan motívum ismerhető fel, amely az — objektivitás mellett — nem éppsn szükségszerű velejárója a munkakörülmények alacsonyabb kultúráltsági foká ak. A szülők jelentős részéről megnyilvánuló idegenkedés a kevésbé jobb munkakörülményekkel szemben, és fokozódó érdeklődés a kedvezőbb körülményeket nyújtó munkalehetőségek iránt, egy relatív szemléletet tükröz. Az idősebb szülők révén számos korszerűtlen nézet hat a fiatalságra, noha ezek az emberek becsületesen gondolkodnak, de az ifjúkoruk idején kialakult fogalmaktól nem tudnak elszakadni. Ez bizonyos vonatkozásban érthető is, mert az ellenforradalmi rendőrben a „munkás" kifejezés a nehéz és piszkos munkát végző, rosszul fizetett, alig iskolázott és a társadalmi élet „alacsony fokán" álló embert jelentett. A felszabadulás hozta nagy jelentőségű társadalmi — pol.tikai — gazdasági átalakulás ellenére is létező előítéletekkel magyarázható az a jelenség, hogy a szellemi foglalkozást betöltő szülők deklasszálódásnak érzik, ha gyermekeik fizikai foglalkozást választanak. A felsorolt hatások mellett megemlíthető a szűk látókörűség. F. József és F. János (nem testvérek) 1968-ban 3,4 illetőleg 3,25 átlaggal elvégezték az álta<109