Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 1. szám - Becsei József: A felszabadulás utáni gazdasági-társadalmi változások hatása Békés megye településeire

szemlélhetjük. Az egyik az egyes egyén kezdeményezése és tevékenysége, míg a másik a városi közösségé. Az egyes egyén szempontjából nézve a problémát, azt tapasztalhatjuk, hogy lényegesen változott a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helye, akár úgy nézem, hogy a mezőgazdaságból átáramlott az iparba vigy közlekedésbe stb., akár úgy, hogy a mezőgazdálkodásban megmaradván ugyan, de az egyéni magánüzemet felcserélte a közös szocialista üzemmel. Azon belül sem a termelés összes ágazatával foglalkozik, mint azt tette egyéni gazda korában, hanem csak egyféle munkára specializálódik, de még háztáji gazdaságával együtt is legfeljebb csak kétféle őstermelői munkát végez (pl. állatot tart és a kertészetben dolgezik). Ennek megfelelően módosulnak a gazdasági épületbeni szükségletek, mégpedig úgy, hogy az istállók, ólak vagy eltűnnek, vagy összezsugorodnak, viszont megnövekszik a lakórész! Sokszor a volt istállóból konyha, a volt konyhából második szoba lesz, de gyakori az, hogy az utcafrontra meggörbítik a házat, még egy szobát toldanak hozzá, s a nyeregtetőt felcserélik sátortetővel. Ezzel máris lényeges módosulást eredményezve az utcaképben és a házak zártságában. A „görbített" ház valóságos divat lett, s így az épületek zártsága szorosabbá vált, féligzárt beépítési rend születik. Az emelkedő jövedelmek lehetővé teszik azt is, hogy ne vályog vagy vertfallal építsenek, hanem kőből vagy téglából, sőt az eddigi utcafrontot szépen kidíszítik, bekőporozzák stb. Az egyes ember foglalkozási viszonyainak megváltozása számos új szükségletet támaszt a fogyasztás és a szállítás irányában is. Mindenekelőtt megnő a közlekedéssel szemben támasztott igény. Sokkal sűrűbbé és gyorsabbá válik, úgy a helyi, mint a távolsági közlekedé~>. Ezt a kor technikai eszközei lehetővé is teszik. Így azokon a helyeken is, ahol eddig jóformán csak dülőút volt, most autóbusz közlekedik. Békésen 1960-ban 59 volt az autóbusz-járatok száma, 1970-ben 137 (ebben e helyi járat nem szerepel). Pusztaföldváron 1960ban 8, jelenleg pedig 36 autóbuszjárat közlekedik. Űj autóutak, autóbuszállomások jöttek létre, sőt számos helyen a zárt településtől 2—4 km-re levő tsz központba betonjárdát építettek ki. A kisebb, 2—3000-es lélekszámú falvakban is létrejön az üzletek bizonyos mértékű specializációja. Étterem, cukrászda, szélesvásznú filmszínház, könyvtár, termelőszövetkezeti klub stb. mind megannyi jele az átalakulásnak. Általában a termelés és a forgalom centralizálása és koncentrálása maga után vonja a kiszolgáló berendezések, épületek koncentrálását is, területi centralizálását is. Az átalakulás legfontosabb megjelenési formáit azonban mégis a város és a falu, mint egész közösség produkálja. Ebben a tekintetben megyénk városai és városias települései valóban szembeszökő produktumokat hoznak létre. Ennek eredményeként felbomlik a régi mezővárosi szerkezet. A zárt településen belül a földrajzi értelemben vett város kiterjeszkedik az eddigi — földrajzi értelemben vett — falu övére is, ebben a falusi övezetben is fontos átalakulások következnek be. A legfontosabb változások egyike, hogy a városias mag, még városiasabbá válik külső képében, 3—4, sőt 10 emeletes épületek jelennek meg, földszintjükön üzletekkel, szolgáltató egységekkel (Békéscsaba, Békés, Orosháza, Szarvas stb.). Ezek az új épületek már csaknem teljesen közművesítettek. Jelentős nagyságú lakónépesség tömörül itt, vagyis 15