Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)
1971 / 1. szám - Becsei József: A felszabadulás utáni gazdasági-társadalmi változások hatása Békés megye településeire
megnő a lakóhelyfunkció is itt a centrumban. Megmarad a kisvárosi zárt üzletnegyed, de az kiegészül termelőegységekkel, mert a szolgáltatóházak ide települnek. Vagyis amint a kisipari termelés centralizálódik nagyobb műhelyekbe és üzemekbe ktsz-ek alakításával, területileg is a központba kerül be a régi szétszórt kis üzletek helyett. Vagyis a „mezővárosi" centrum új funkcióval gyarapszik a régiek mennyiségi növekedése mellett. Városaink átalakulásának másik jellegzetessége az új lakótelepek megszületése. Ezek — nevükből is következik — elsősorban nagymennyiségű embert tömörítenek kis térre, amelynek úgyszólván egyetlen funkciója, hogy lakóhely. Térbeli elrendeződésük új, mert hiszen az eddigi — telek, utca, tömb — zártságát, összetartozását feloldották, csak közterülettel rendelkeznek. A kisebb településekben az új többszintes lakóépületeket a központban igyekeznek elhelyezni (Szeghalom, Békés, Szarvas). Ez alól csak Orosháza és Békéscsaba kivétel, ahol valóban az eddigi peremterületen jöttek létre lakónegyedek. A többi településben viszont — Gyula, Szarvas, Békés, Szeghalom stb. — elegendő hely áll rendelkezésre a többszintes építkezésre a városközpontban, így itt ez egyben a városcentrum városiassá tételét is és rekonstrukcióját is jelenti. Békéscsabán és Orosházán viszont külön feladat a városközpont rekonstrukciója, amely mindkét helyen már folyamatban van. Ezeknek az építkezéseknek a hatására a város eddigi térbeli rendje teljesen megváltozik. A régi beépítési rend, amely alacsony beépítési sűrűségével gazdaságtalan volt a közművesítés számára, most jelentősen átalakul, s legalább a régi mezővárosi városmag igazi várossá alakul. Ez a jelentős változás nagy gazdasági megterhelést jelent az egész népgazdaságnak, s ezért nagyon megfontoltan kell választani a különböző variánsok között, hogy a célt minél kisebb ráfordítással lehessen elérni. A régi mezővárosi térbeli rendre még egy igen fontos gazdasági folyamatnak van jelentős „bomlasztó" hatása. Ez pedig az ezen településekben végbemenő iparosítás. Az új ipartelepek telepítésekor ugyanis azoknak csak egy részét helyezik el olyan új épületekben, melyeket tervszerűen telepítettek. Számos esetben ilyen vagy olyan épületet felújítanak, átalakítanak, éppen ott, ahol ilyet „szerezni" tudnak. Sok esetben a belterületen valahol szabadon levő telekre építenek. Vagyis telephelyek — különösen a ktsz-ek üzemi telephelyeinek — létesítésénél érvényesül sok esetben az esetlegesség. így a zárt települést itt is, ott is megbontja egy-egy nagy helyigényű létesítmény. Az utóbbi években, a termelőegységek nagyobb gazdasági önállóságának a növekedésével megfigyelhető, hogy egyik-másik településben arra törekednek, hogy a község valamely nagy beépítetlen területén egymás mellett építsék fel új üzemi épületeiket. Ez a törekvés hasznosan fogja majd átalakítani a községek belső funkcionális rendjét is. Az elmondottak — talán kissé rapszodikusan — igyekeztek bepillantást engedni abba a nagy átalakulási folyamatba, amelynek felderítésében megyénk területén belül még talán a kezdeti lépéseket sem tettük meg. Olyan társadalmi-gazdasági és velük összefüggő műszaki folyamatok összességéről van itt szó, amelyek át- meg átszövik mindennapi életünket, szinte mindannyiunkat teljes közelségből érintenek, éppen ezért kell, hogy törődjünk velük. 16
