Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)
1971 / 1. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Sümegi László: A falusi dolgozók körében végzett ismeretterjesztő munka 10 év tükrében
állítja. Nem kevésbé fontos ezzel összefüggésben a biológiai és az egészségügyi ismeretterjesztés kiterjesztése, tartalmi módosítása is. A falut ma már nem lehet a régi értelemben vett falunak tekinteni, számos olyan vonása van, amely tájanként és községenként az ismeretterjesztő munkától messzemenő szervezettséget követel meg. Fokozottabb mértékben jelentkezik az ismeretterjesztés tömegnevelő szerepe. Ténykérdés az, hogy amíg a növénytermesztésben elég egy év is a termelőszövetkezet megváltoztatásához, az új termés eléréséhez, addig az állattenyésztésben már több év szükséges ehhez. Ahhoz azonban, hogy egy alkotni, termelni tudó ember felnevelődjön, 15—25 év szükséges tehát ha az élőmunka hasznosításában minőségi és mennyiségi változást akarunk elérni, akkor ilyen hosszú távlatokban kell gondolkoznunk, terveznünk. Ez a mezőgazdaságban termelési és politikai jelentőségénél fogva különös fontosságú. Jelenleg három elég élesen elválasztható generációt különböztethetünk meg a mezőgazdaságban. A legfiatalabb csoportnak, a 20—25 éveseknek már nincs, vagy csak minimális kapcsolata van a múlttal, a termelés gerincét alkotó 30—35 éves csoport köti össze a múltat a mával és a holnappal, az 55—75 éves csoport nagyrésze pedig a termelés szempontjából már gyakorlatilag kifelé menő csoport, a mában él, de sokszor a tegnapban gondolkozik. Tekintve, hogy a termelés nem önmagáért, hanem az emberért van, a kölcsönös egymásrahatás szükségszerű; amellett, hogy a ma problémáit meg kell oldanunk, a következő 25—50 évet ma kell megalapoznunk." 1964 előtt az előadásos ismeretterjesztés szinte kizárólagos volt a megyénkben. 1964 után továbbra is ez a forma maradt az uralkodó, de nagy számban jelentkeztek munkaigényesebb, rendszeresebb irányítást, intenzívebb figyelmet követelő formáké Így pl. 1967-ben 4241 előadás mellett 3000 órát magában foglaló egyéb ismeretterjesztési rendezvényt bonyolítottak le. Melyek voltak az új formák? a) Kiállítások: Az 1967—68-as években a következő, falvakban rendezett kiállítások voltak: Bereczki Máté-emlékkiállítás Kunágotán (336 résztvevő) Növényi kártevők kiállítása 10 tanyaközpontban (526) Lepke és egyéb rovarok (1305) Kiállítás tanyai kisbuszon (1270) b) Országjárás: 1963-ban vált szervezett, tudatosan irányított mozgalommá, hatóköre a termelőszövetkezetek bevonásával szélesedett ki. A TIT földrajzi szakosztálya 40 túravezetőt vizsgáztatott le. A megye, mint ismeretes, kevés természeti és történeti nevezetességgel rendelkezik, ezektől viszonylag távol helyezkedik el, így aztán érthető, hogy nagy volt a vállalkozási kedv. Ennek eredményeképpen 1966-ban a második helyet érte el Budapest mögött a megye. 3 c) Különböző „akadémiák": Pl. 1968-ban a mezőgazdasági akadémiák 6 tagozata indult 42 tervezett foglalkozással, 4 tagozat zárult 52 megtartott foglalkozással. Egyegy tagozatra 47 átlagos hallgatószám jutott. A különböző szakosztályok munkájában nagy szerepet játszott a munkára nevelés, a munkaerkölcs. Különösen a pedagógiai ismeretterjesztésnek voltak távlatai. A szülők akadémiáin, a termelőszövetkezetek és művelődési házak előadássorozatain fejtették ki e nevelési elveket. „Az előadások fele akadémiákon hangzott el. Tartalmi-szervezeti vonatkozásuk, hogy a hallgatóság összetétele viszonylag állandó. Az általános pedagógiai problémákat tárgyaló, ún. alapozó sorozatok után differenciáltuk őket a családi nevelés egyes specifikus problémáinak, illetve az erkölcsi nevelés részfeladatainak feldolgozása céljából."* A történelmi szakosztály is derekas munkát végzett. Kiemelkedő az a rendezvénysorozat, melyet a viharsarki agrárszocialista megmozdulások 75. évfordulója alkalmából 1966-ban tartottak, ott, ahol szervezkedés vagy földmunkás-megmozdulás volt 5. Az előadók zöme külön kutatásokat is végzett az ünnepi alkalom ismeretterjesztő rendezvényei színvonalának emelése céljából. Az előadás- és ren<62
