Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)
1971 / 1. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Sümegi László: A falusi dolgozók körében végzett ismeretterjesztő munka 10 év tükrében
dezvénycímek is sokat mondanak. Ezek elsősorban falutörténeti jellegűek, így: Gádoros, Battonya, Elek, Köröstarcsa, Füzesgyarmat története, de akad foglalkozástörténeti és parasztmozgalmi előadás is 6. A megyében a termelőszövetkezeti történetírást kedvezően befolyásolta a TIT országos pályázata, ezen a Békés megyeiek az első 3 díjat szerezték meg 7. Szinte „városias" szintet ért el az orosházi járásban a művészeti szakosztály. „A művészeti zenei akadémia" és „Nagy zeneszerzők és műveik" című előadássorozatokkal 3 éven át alapoztak, majd „Muzsikáló téli esték" címmel falusi zenei szabadegyetemet szervezetek. A zenei ismeretterjesztés iránti magasfokú igényt bizonyította az is, hogy 18 előadáson közel 1500 falusi résztvevő jelent meg s. A társadalomtudományi szakosztályok mellett a természettudományiak sem tétlenkedtek. A csillagászati szakosztály országosan az elsők között szervezte a távcsöves bemutatókkal egybekötött tanyasi és falusi előadásokat. A Társulat mikrobuszán az előadók távcsövekkel, vetítőgépekkel felszerelve eljutottak a megye legeldugottabb helyeire is. Míg régebben a csillagászati hét előadásain a városokra korlátozódtak, addig ezekben az években körjáratos tájelőadások formájában szervezték meg őket. A földrajzi szakosztály sok új módszertani, szemléltetési kísérletet valósított meg. A „magyar tenger"-ről szóló előadást zenebetétekkel, valamint színes művészi reprodukciókkal szemléltették. A „Szülőföldem szép határa" c. előadást irodalmi, zenei és művészettörténeti szemléltetés tette változatossá. Végül megemlítjük, hogy a hagyományos előadásos és új kezdeményezésű formákon kívül Békés megye mezőgazdasági szakembereinek magasszintű továbbképzést és vitafórumot biztosítanak az először 1963-ban megrendezett Körös-vidéki Mezőgazdasági Napok". 1969-ben már a 4. ilyen találkozót rendezték a megyében. Munkánkban említettük, hogy a népművelési formáknak csak egyike az ismeretterjesztés. Mint jellemző momentumot, érdemes megemlíteni azt a felmérést, mellyel az ismeretterjesztés hatékonyságát kívánták felmérni a megye két városában (Békéscsaba, Gyula) és egy községben (Biharugra) w. Az 197 községi lakosra vonatkozó felmérés alapján kiderül, hogy pl. a biharugraiak rádió- (77%) és tv- (26%) ellátottsága magasabb az országos munkásátlagnál (73,7, illetve 7,2%). összegezve: az ismeretterjesztés a számszerű adatok alapján a Békés megyei falusi lakosság körében kielégítőnek mondható, különösen, ha azt is hozzávesszük, hogy a megye az ismeretterjesztést tekintve az országos rangsorban évek óta az élcsoportban van. A további feladat, hogy a közművelődés mai követelményeit tartalmi színvonalban, módszerben és hatókörben a korábbi eredményekhez hasonlóan elégítse ki. JEGYZETEK 1. A TIT Békés megyei Szervezete 5. küldöttközgyűlés jegyzőkönyve (1968., az 1964—67. évi munka értékelése) 2. Uo. 3. Dr. Krupa András: Az országjárás helye az ismeretterjesztő tevékenységben (Békési Elet, 1967. 2. sz. 73. p.) 4. A TIT Békés megyei Szervezete 5. küldöttközgyűlés jegyzőkönyve. 5. Uo. 6. Dr. Krupa András: A helytörténetkutatás és az ismeretterjesztés (Békési Élet, 1967. 1. sz. 101. p.) 7. Uo. 102. p. <63
