Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 3. szám - SZEMLE

CSIPES ANTAL: EMLÉKEZÉS ALBRECHT DÜRER MŰVÉSZETÉRE A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Bizottsága, a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Társulat Or­szágos Művészeti Választmánya, vala­mint Békés megyei és Gyulai Szerve­zete, a Gyulai Erkel Ferenc Múzeum és Gyula város Tanácsa közösen rendezett Dürer-emlékülése 1971. június 12—13-án Gyulán emlékezett meg a nagy német művész, Albrecht Dürer munkásságáról születésének 500. évfordulóján. Az emlékülést dr. Garas Klára., a Szépművészeti Múzeum főigazgatója nyitotta meg. Beszédében a Dürer-csa­lád magyarországi eredetéről, ennek a magyar irodalomban és művészetben fellelhető későbbi nyomairól megemlé­kezve is azt hangsúlyozta, hogy Albrecht Dürer mesterségbeli és gondolati sokol­dalúságon alapuló, új, haladó művészeti és világnézeti jegyeket tartalmazó mű­vészete s az ehhez kapcsolódó művészet­elméleti munkássága elsősorban és min­denekelőtt az egyetemes emberi kultúra kincse. A megnyitó után Szerdahelyi István, a Gyulai Erkel Ferenc Múzeum igazgatója Dürer Békés megyei kapcsolatai címmel tartotta meg az alkalomból és színhely­ből eredően különösen aktuális előadá­sát. A Dürer-család eredetével számos magyar és külföldi történész, művészet­történész és újságíró foglalkozott, több évszázados téma — és probléma is egy­úttal —, mely nemegyszer adott tápot amolyan Dürert kisajátító elméleteknek is. (Egy „szellemes" német summázás a nácizmus idejéből: „a keleti térségből ideszármazott magot a német nap ér­lelte meg.") A jelenlegi német állás­pont (Hirschmann nürnbergi levéltár­igazgató ezt éppen Szerdahelyi István­nak fejtette ki nemrégiben) sem áll egé­szen távol ettől, azt állítva, hogy a Dürerek német betelepülőkként kerültek a Békés megyei Ajtósra. Erre reflek­tálva Szerdahelyi István hangsúlyozta, hogy a magyar helytörténetírás eredmé­nyeinek tudatában állíthatjuk, miszerint Békés megyében a Dürer-család ittlé­tének idején német betelepültek még egyáltalán nem éltek. Az előadás a továbbiakban szólt az egykori gyulai gazdasági-társadalmi kép­ről, mely az árutermelés kialakulásá­val már a XV. század elején serkentő­leg hatott a megyei kézműipar fejlő­désére, s aminek következményeként Maróthy László macsói bán alatt a gyu ­lai vár felvevő piaca lett a fényűzési ipar termékeinek is. Nem volt tehát vé­letlen, hogy Albrecht Dürer nagyapja a XV. század derekán Ajtós falut oda­hagyva, a városiasodott Gyulán folytatta tovább az ötvös mesterséget. Végezetül Ajtós falu egykori létezési helyére vonatkozó adatokat ismertetett az előadó, megjegyezve, hogy ebben a kérdésben a múlt században élt neves történészünk, Haan Lajos véleménye jár ma is legközelebb az igazsághoz. Az emlékülés első napja dr. Urbach Zsuzsa művészettörténész Dürer élet­útja című előadásával fejeződött be. Az előadás jól kifejezte, hogy egy nagy mű­vész életrajzát az alkotásokról való megemlékezés nélkül hűen megismerni vagy ismertetni nem lehet. Ezt felis­merve az előadás úgy épült fel, hogy Dürer életpályájának szinte minden je­lentősebb mozzanatát vetített képek .572

Next

/
Oldalképek
Tartalom