Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 3. szám - SZEMLE

CSIPES ANTAL: EMLÉKEZÉS ALBRECHT DÜRER MŰVÉSZETÉRE A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Bizottsága, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Országos Művészeti Választmánya, valamint Békés megyei és Gyulai Szervezete, a Gyulai Erkel Ferenc Múzeum és Gyula város Tanácsa közösen rendezett Dürer-emlékülése 1971. június 12—13-án Gyulán emlékezett meg a nagy német művész, Albrecht Dürer munkásságáról születésének 500. évfordulóján. Az emlékülést dr. Garas Klára., a Szépművészeti Múzeum főigazgatója nyitotta meg. Beszédében a Dürer-család magyarországi eredetéről, ennek a magyar irodalomban és művészetben fellelhető későbbi nyomairól megemlékezve is azt hangsúlyozta, hogy Albrecht Dürer mesterségbeli és gondolati sokoldalúságon alapuló, új, haladó művészeti és világnézeti jegyeket tartalmazó művészete s az ehhez kapcsolódó művészetelméleti munkássága elsősorban és mindenekelőtt az egyetemes emberi kultúra kincse. A megnyitó után Szerdahelyi István, a Gyulai Erkel Ferenc Múzeum igazgatója Dürer Békés megyei kapcsolatai címmel tartotta meg az alkalomból és színhelyből eredően különösen aktuális előadását. A Dürer-család eredetével számos magyar és külföldi történész, művészettörténész és újságíró foglalkozott, több évszázados téma — és probléma is egyúttal —, mely nemegyszer adott tápot amolyan Dürert kisajátító elméleteknek is. (Egy „szellemes" német summázás a nácizmus idejéből: „a keleti térségből ideszármazott magot a német nap érlelte meg.") A jelenlegi német álláspont (Hirschmann nürnbergi levéltárigazgató ezt éppen Szerdahelyi Istvánnak fejtette ki nemrégiben) sem áll egészen távol ettől, azt állítva, hogy a Dürerek német betelepülőkként kerültek a Békés megyei Ajtósra. Erre reflektálva Szerdahelyi István hangsúlyozta, hogy a magyar helytörténetírás eredményeinek tudatában állíthatjuk, miszerint Békés megyében a Dürer-család ittlétének idején német betelepültek még egyáltalán nem éltek. Az előadás a továbbiakban szólt az egykori gyulai gazdasági-társadalmi képről, mely az árutermelés kialakulásával már a XV. század elején serkentőleg hatott a megyei kézműipar fejlődésére, s aminek következményeként Maróthy László macsói bán alatt a gyu lai vár felvevő piaca lett a fényűzési ipar termékeinek is. Nem volt tehát véletlen, hogy Albrecht Dürer nagyapja a XV. század derekán Ajtós falut odahagyva, a városiasodott Gyulán folytatta tovább az ötvös mesterséget. Végezetül Ajtós falu egykori létezési helyére vonatkozó adatokat ismertetett az előadó, megjegyezve, hogy ebben a kérdésben a múlt században élt neves történészünk, Haan Lajos véleménye jár ma is legközelebb az igazsághoz. Az emlékülés első napja dr. Urbach Zsuzsa művészettörténész Dürer életútja című előadásával fejeződött be. Az előadás jól kifejezte, hogy egy nagy művész életrajzát az alkotásokról való megemlékezés nélkül hűen megismerni vagy ismertetni nem lehet. Ezt felismerve az előadás úgy épült fel, hogy Dürer életpályájának szinte minden jelentősebb mozzanatát vetített képek .572