Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)
1971 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Virágh Ferenc: Az 1905. január-februári választás és a "nemzeti ellenállás" első lépései Békés megyében
Áchimé a virilisek békéscsabai rangsorában a 28. helyen szerepelt. 1'') Nincs híjával az elemi tudásoknak, mert hiszen hat gimnáziumi osztályt végzett. (A mai iskolarendszerünkben a gimnázium 2. osztályát.) Tovább nem tanult, mert útját állotta a féktelen szenvedély." Lenézést tükröz a szabadelvűek kortesdala is: 1® Áchim András a szamáron, Földig ér a lába, Menne szegény, törne föl Csabáról Budára. A szociáldemokrata képviselőjelöltek fogadtatása egyenesen viszolygás számba megy. A szarvasi újság 1? csaknem nyíltan kérdezi: 'Hogy kerül a csizma az asztalra?' „Csak ez kellett, mint a Békésmegyei Közlönyben olvassuk, Szarvason a szocialista párt is fel akarja léptetni a maga jelöltjét Garbai Sándor kéményseprőmestert, ki is programbeszédét f. hó 18-án szándékozik elmondani. Ügy látjuk, hogy ennek a képviselőjelölt úrnak megártott az, hogy magasabb kéményt is ki kell sepernie, s ott fennt a magasabb kémény tetején feje cugot kapott, s ennek orvoslása céljából lép fel képviselőjelöltnek" — írta elég primitív hangvételben a lap tollnoka. A Népszava 1905. január 19-i száma leközölte ezt a szöveget, és csak ennyit fűzött hozzá: „Tyű de okos! Garbai elvtárs különben kőműves." A január 26-i választást megelőző korteshadjárat Endrődön lezajlott eseményei mutatták meg, milyen mély szakadék tátong az uralkodó osztály és a proletariátus között. Különben incidens nélkül zajlott a hadjárat, jelezvén, hogy a szabadelvűek és a függetlenségiek ellentéte osztályon belüli és nem antagonisztikus jellegű. Jól tudták ezt az illetékesek is, ezért a csendőrséget a szocialista sasfészekben helyezték készenlétbe, és itt vetették be a temesvári hadosztály századait, amelyekkel találkozunk az események során Korábban már láttuk a fonák helyzetet, nevezetesen azt, hogy a 4o-as függetlenségiek gróf Hoyos Wenckheim jelölésére gondoitak, ami a párt vallási és vagyoni megosztottságát jelzi; nem kevésbé szimbolizálja a körülménvek ellentmondásosságát a gyulai német nagygazdának, K. Schriffert Józsefnek a 48-as jelöltsége sem. Ki is használta ez utóbbi esetet az éledő nac'onalizmust meglovagoló békéscsabai szabadelvű tábor, amikor 1905. január 22-én megjelentette a Békésmegyei Közlönyben: „Gyulán Schiffert Szepi jámbor sváb legényei ezt a nótát dudorásszák: Keres (Körös) fize fólik csendesen Schriffert Szepi éljen Békésen," stb. Négy nappal a választás előtt Endrődön tört ki a nép felhalmozódott keserűsége, elsöpörve Zsilinszky Endre szabadelvű párti programadását, a falhoz nyomva az erősített karhatalmat. 8 rendőr és 13 csendőr igyekezett távoltart.ani a 4000 agrárproletárt a községháza udvarától, ahova csak a jobban öltözött elemeket, azaz a szabadelvű pártiakat akarták bebocsátani. A rendőrök „vagy, mert féltek, vagy mert önmagok is szocial sták" — írta a főszolgabíró — használhatatlannak bizonyultak. A tömeg a csndőrökkel került szembe, a szuronyok ellenére benyomult az udvarra, s „fuj, nem kell, le vele" kiáltásokkal kergette szét a választási gyűlést. „A programbeszéd meg nem tartásának egyedüli fő oka a csendőrség létszámának csekélysége volt, tekintve, hogy a községi rendőrségnek úgyszólván semmi hasznát sem vehettem, legalább 30 csendőrre lett volna szükség, s akkor kevés fegyverhasználat mellett a zavargók eloszlathatok és programbeszéd megtartható lett volna" — jelentette a főszolgabíró az alispánnak.'8 A választás előtt a szolgabírók komoly fegyveres erősítést kértek. Békéscsabára — ahol az agrárproletariátus Áchim mögé sot aközött — 2 század katonaság érkezeit Az orosház' főszolgabíró 30 csendőrt és egv század gyalogost kért. mert — mint a főispánnak írta —, l n „a szocialisták múlhatatlanul fel fogják használni a választási időszakot, s izgatásaik a munkanélküli téli 'döszakban mindenesetre veszedelmes következményekkel járhat". Csendőr erősítést kért a szarvasi főszolgabíró is. Gyulán is egy század gyalogos és 30 csendőr áll készenlétben. Ezért is nevetséges Lukács György főispán, képv'selőjelölt expressz táviratának tartalma, amelyet a Miniszterelnökségnek akkor indított el, amikor ugyan még nem zárult 10* 539