Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Virágh Ferenc: Az 1905. január-februári választás és a "nemzeti ellenállás" első lépései Békés megyében

a szavazás, cie a függetlenségi párti jelölt 697 : 378 arányban vezetett: „Ellenzék határtalan terrorizmusa és féktelen törvényszegései folytán jelöltségből visszalép­tem. Schriffert József gyulai képviselőnek megválasztatott." 2 0 Az országos választás Békés megyei eredményei — kivéve a békéscsabai válasz­tókerületet — a Szabadelvű Párt jelöltjeinek komoly vereségét tanúsítják. A koráb­ban rendezett országos választásokhoz képest a gyomai kerület eredményei mu­tatták meg leginkább az erőviszonyokat — persze, nyílt szavazás történt, pusztán valószerűbbségrő! van szó —, ahol a Függetlenségi Pártra 1638, a Független Szo­cialista Pártra (Várkonyi Istvánra) 621 és a Szabadelvű Pártra mindössze 363 sza­vazat esett. 2 1 A választási eredmény nyilvánosságra hozása óráiban az örömünnepre jellemző hangulat lett úrrá a kerületi központban. Szarvason pl. nagy tömeg várta a sza­vazóhelyiség előtt a megválasztott képviselőt, majd megérkezésekor elénekelték a Himnuszt és a Szózatot. 2 2 A vereséget szenvedett szabadelvű pártiak hangulatát a Gyulán megjelent Békés 1905. január 29-i számának jeremiádja fejezi ki: „Gyula városa több évszázadra terjedő fényes annaleseiben sem bennszülött, sem ide szár­mazott ember megközelítőleg sem szerzett annyi érdemet e város körül, mint Lu­kács György! Óh gyógyíthatatlanul égető seb, letörölhetetlen Káin bélyegünk az, hogy Gyula városának éppen ezzel a tetőtől talpig csupa szív jóindulat, az idők végtelenéig leggyulaibb ember iránt kellett a kíméletlenség és hálátlanság bűnébe esnie." A hatalom letéteményesei a szabadelvű párt választási veresége ellenére válto­zatlanul a helyükön maradtak, és kitöltötték haragjukat a népen az endrődi ese­ményekért. Várkonyi Istvánt — a Gyomán tartott választási beszéde ürügyén — a gyulai törvényszék egy hónapi börtönre ítélte, majd a budapesti törvényszék nyolc hónapra emelte a büntetést. 2 3 Békéscsabán a küzdelemben részt vett szabadelvű Zsilinszky Mihály 748, az újjászervezett szociáldemokrata párti Achim L. András 610 és a függetlenségi Ba­rabás Béla 458 szavazatot szerzett, mivel abszolút többségre egyik sem tett szert, pótválasztás ment végbe. A Békés című lap dohogott, szívesebben látott volna a megyeszékhely rivális helységében egy függetlenségi párti győzelmet: „Békéscsabán a 67-es és a 48-as pártok közé egy harmadik furakodott és a két előbbi párt közül az egyiknek, ez utóbbival kell pár nap múlva újabb, nagyon is kétes eredményű harcba bocsát­kozni." 2 /> A megyeközpont szócsövének ez a véleménye a realitásokban gyökerezett. Áchim­nak elsősorban a parasztság körében élvezett népszerűsége tudott volt, ezzel áll összefüggésben az ellenzék átszerveződése is a pótválasztás előtt. Mezőfi Vilmos és a Függetlenségi Párt vezetősége egyezséget kötött, mire Barabás Béla visszalé­pett a békéscsabai választási küzdelemből. Pártjának elnöke — Kossuth Ferenc — Áchim támogatására szólította fel a függetlenségiek békéscsabai táborát. 2 5 1905. február 16-án — a békéscsabai pótválasztás napján — Csabára érkezett Áchim támogatására Vázsonyi Vilmos, az egyesült ellenzéki koalíció vezérlő bi­zottságának tagja és Mezőfi Vilmos, az Újjászervezett Szociáldemokrata Párt el­nöke. A helyi szenvedélyek magasra csaptak, jól jelzi ezt egy ellentmondásos in­cidens. Áchim L. András e napon a szabadelvű párti választók egy csoportjára mutatva hangos megjegyzést tett: „Le a zsidópárttal!" 26 A jelenség ellentmondásos­sága abban is rejlik, hogy míg más helyeken a szabadelvű pártiak tábora éppen a „sovén zsidóság"-ot tekintette a Habsburg-dinasztia ellenségének, 2' viszont Áchim antiszemita megnyilatkozása Békéscsabán a szabadelvűeknek szólt. Nem véletlen, hogy a csabai sértettek valamennyien Zsilinszky Mihályra voksoltak.28 A megye főispánja — változatlanul Lukács György — óráról órára figyelte a pót­választás eredményét. Feljegyzéseiből és a miniszterelnökségre küldött expressz­táviratainak szövegéből kibontakozik előttünk a nap eseményeinek a képe: 29 1905. február 16. d.e. 10,45: Zsilinszkyre 152, Áchimra 151 fő szavazott; 12,15-kor: Békéscsabán délig Zsilinszky szabadelvű 387, Áchim szocialista 33 sza­vazatot kapott. A pártok még egyenlő erővel közdenek. D.u. 2,15-kor: Zsilinszky 493, Áchim 592. Zsilinszky párt a 20-as turnusokat már nem képes betartani, szavazói erősen gyérülnek. 4,05-kor: Zsilinszky 650, Áchim 865. .540

Next

/
Oldalképek
Tartalom