Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)
1971 / 3. szám - Szabó Ferenc: Korai aratósztrájkok Békés megyében 1853-ban
SZABÓ FERENC: KORAI ARATÜSZTRÁJKOK BÉKÉS MEGYÉBEN 1853-BAN A tudományos megismerés folyamatos haladása minden tekintetben érvényes a helytörténeti kutatásra is: Számos olyan kérdés van megyénk munkásmozgalmának múltjában, amely hosszadalmas búvárkodó és elemző munkát kíván még ahhoz, hogy teljesen ismertnek — kivételes esetben lezártnak — tekinthessük. Szemléletes példáját nyújtja ennek a Viharsarokban lefolyt legkorábbi aratási bérharcok történetéről szóló ismereteink alakulása. Négy esztendővel ezelőtt még arról számolhattunk be a Békési Élet hasábjain, hogy megyénkben — módosítva az országos és a helyi feldolgozások adatait — 1891 helyett 1872-re kell datálni az első tömeges aratósztrájkot. 1 A most felkutatott levéltári dokumentumok alapján 2 viszont újfent korrigálnunk kell az eddig tudottakat: Az 1872-es sztrájk úgy zajlott le, ahogyan leírtuk, de a kapitalizmus korának első nagyobb agrárproletár bérharcát ezen a vidéken a most ismertetésre kerülő 1853-as Orosháza és Nagyszénás környéki munkamegtagadásokban kell látnunk. (Nem lehetetlen persze, hogy egy idő múlva ezt a dátumot még korábbival cserélhetjük majd föl. Mint annyi másban, itt is nehéz egyértelműen kimondani az elsőséget, mert a további kutatások módosíthatnak a jelenlegi ismereteken.) A történeti irodalom jelenlegi állása szerint' 5 a megyénkbeli 1853. évi sztrájkok az ország eddig feltárt legkorábbi ilyen eseményeinek mondhatók. Tudnunk kell azonban, hogy az idevágó búvárkodások túlnyomó része hátra van még. Egyáltalán nem biztos az sem, hogy az 1848-cal kezdődő hazai kaoitalizmus ténylegesen legelső aratósztrájkjáról iratok maradtak fenn. Végső fokon nem az elsőségen van a hangsúly, hanem azon, hogy mikor mutatkoztak a viharsarki földmunkásság szervezett bérkövetelésének legkorábbi jelei, bármilyen ösztönös és kezdetleges, átmeneti formában is. Arról sem szabad megfeledkeznünk, ami egvre sürgetőbb gond az egész helytörténeti kutatásban: Az aratósztrájkok, bérharcok csak az egykorú gazdasági-társadalmi és politikai viszonyok ismeretében értékelhetők tényleges súlyuk szerint, erről a „háttérről" viszont — különösen az osztrák abszolutizmus időszakából — mélyrehatóbb helyi vizsgálódások csak elvétve készültek. A sztrájkok elsődleges jelentősége abban állt. hogy jelezték az osztályellentétek élesebbé válását, a terrorral fenntartott „rend" lazulását, az agrárproletariátus kezdeti összefogását, osztálytudatának kialakulását. Ilyen értelemben az 1853-as megyénk<476