Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Hentz Lajos: Cselédbérek és népviselet Mezőberényben az 1850-60-as években. Egy mezőberényi szlovák gazda feljegyzései

magyar" — magyar ködmön esetében is), a „birkából" kifejezés a göndörgyapjas merinói juh bőréből készült anyagokra vonatkozik. A bőrholmik közül a bőrnadrág ma már szinte teljesen elfelejtett ruhadarab, szlovák nevét : „kozjenke", a fiatalabbak nem is ismerik, pedig a múlt században különösen a szegényebb néposztály férfiainak általános téli viselete volt. Ez is ellenzős szabású, szárát a bő „laposszárú csizmá"-bsí behúzva viselték.

1A felsőtesten viselt bőrruhák közül a bekecs és a ködmön fordul elő. Külső formájukra mindössze a szlovák szövegekben találunk utalást, ott is csak a ködmönre : „kozuch magyar zgombazi", vagyis „magyar ködmön gombházzal." A „gombházi" zsinórokkal való gombolódást jelentett. A lábbelik között mindkét szövegben egyaránt megtaláljuk a csizmát és a bocskort. Csizmát majdnem minden esetben két párat említenek : „egy pár új, egy pár fejelés" — „enje novje. druhje potsitja", mint ahogy ez a legutóbbi időkig is szokásban volt a béresekkel történt megegyezésben. Több esetben megegyeznek abban is, hogy milyen bőrből készüljenek: marha- vagy lóbőrből: „enje cizmi hovezje a druhje konzkje". „Csizmát marha vagy lóbőrből, imitt amott fénymázzal, általánosan pedig még zsírral kenettet viselnek — írja Palugyai —, általában a csizmák ráncosak, egygyes talpúak, s hegyes vagy kissé vágott orrúak."

1

3 A múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben készült fényképeken csaknem térdig érő szárú, oldalvarrott, vágott orrú csizmát láthatunk szlovák férfiakon. A bocskor nem teljesen elfelejtett lábbeli, az öregek emlékeznek kerek és hegyes orrú változatára is. Egy 1860-ban kelt bérjegyzékben fordul elő — többször nem is —, az untercikk nevű ruhadarab, ebben a formában írva: „untrzlyk". Az első világháború végéig viselték a berényi férfiak, s a feljegyzésből ítélve talán a múlt század közepén kezdett divatba jönni. Sokan emlékeznek rá: a kötött anyagokhoz hasonló szövésű erős gyapjúszövetből készült, kék-fehér (vagy kétfé'» kék) csíkozású kabátféle volt, rendszerint a nadrágba gyűrve, a mellény alatt viselték. Jó meleg volt, „egy felső kabáttal ki lehetett vele húzni a telet". Volt, aki az első világháború alatt a frontra is magával vitte.

1'

1 Különbözőképpen ejtették a nevét: , undercukk, „indercukk", szlovák neve : „undrc" volt. A szlovák szövegekben egy helyen fordul elő ez az elnevezés : „hazuchu". A szűcsök azt mondják, hogy a bundagallért nevezik szlovák nyelven „hazucha"-nak. Nem valószínű azonban, hogy valaki bér fejében csupán bunda gallérjának való bőrt kapott volna. Egy másik — valószínűbb — magyarázat szerint csizmabélést jelent. A kocsisok — különösen a „prádés kocsisok" — gyakran kaptak birkabőrrel bélelt csizmát. Ezt a bélést hívták ,.hazuchá"-nak.'

r> Valószínűsíti ezt a szó szövegbeli környezete is: „cizmi s kozi aj hazuchu" (csizmát bőrből, hazuchát is). A két cselédlány bérjegyzékében felsorolt ruhadarabok ingvállas női viseletre utalnak. Míg azonban a férfiviseletben nem igen volt lényeges különbség a nemzetiségek között, a női viseletben lényeges eltérés, hogy a szlovák viseletben az ingváll felsőruhaként is szerepelt, míg a mezőberényi magyar és német nők viseletéből — ha volt is —, már korábban elmaradt, ingvállat csak alsóruhaként viseltek. Bizonyosra vehetjük, hogy a két cselédlány (Hanitz Julis és Tót Kata) ingvállas-pruszlikos viseletben járt, bérükben az ehhez szükséges ruhadarabokkal találkozunk. Ebben az esetben külön elő- és hátrészből szabott, mellévarrott ujjú ingvállra kell gondolnunk, mely még a századforduló körül is kedvelt viselete volt a szlovák asszonyoknak. A női ruházatban nagyobb szerepet kaptak a bolti, vásári, gvári holmik, mint a férfiakéban. A rokolyához anyagot vesznek, négy. négy és fél rőföt, de bolti anyagra kell gondolnunk a „tarka kötő" — ..satu tarkavu", a „márványos kendő" — „rucnik mramorovu" és a „karton pruszlik" — „pruslak kartonovi" esetében is. Egyéb szolgáltatások A pénz, termény és ruhafélék mellé rendszerint más szolgáltatás is járt a gazda részéről. 14 361