Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)
1971 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Hentz Lajos: Cselédbérek és népviselet Mezőberényben az 1850-60-as években. Egy mezőberényi szlovák gazda feljegyzései
A legjelentősebb ezek közül bizonyos földterület használata. Általában kukorica- vagy kenderföldet említenek a bérjegyzékek: „egy víka kenderfőid" — , strvrtku kukuricu'' — „strvrtku konopisko" (kenderföld). Más esetben csak a föld mennyiségét jelölik: „potvjehu Semena zem", vagyis egy véka szem alá való föld. Ez kenderföld esetében kb. 100 négyszögölnyi földet jelentett, ennyit szoktak egy véka kendermaggal bevetni. Ugyancsak földterületet jelöl a „strvrtku" kifejezés, mely a mezőberényi szlovák szóhasználatban negyed tanyai fertály földet jelent. Egy tanyai fertály 8.800 négyszögölet tett ki, a „strvrtku" tehát kb. 2.200 négyszögölnyi földet jelentett. 1 6 Előfordul, hogy a gazda bizonyos földterület szántását vállalja a béres részére. Erre utal ez a kifejezés: „pasko zorat". „egy zsellérföld szántása." A múlt században osztottak szét földeket a nincstelen zsellérek között két helyen a berényi határban, egy-egy parcella 1.350 négyszögölet tett ki. Az egyébként „rét" jelentésű „paskov" és a magyar „zsellér" tehát ebben az esetben ennek a földterületnek a megnevezésére szolgál. Gyakran fordul még elő a fűtenivaló, általában egy kocsi közelebbről meg nem nevezett fűtőanyag : „za koc kuriva", vagy máshol megnevezve: „cutka" (tengeriszár). Szerepel még bizonyos mennyiségű gabonának a megőrletése, tüzelőnek való taposott ganaj, a juhászoknál egy éves birkatartás a gazda takarmányán („doroka drzat"), vagy bizonyos számú birka teleltetése. Szerepelnek ilyen kikötések is : a fehér ruhát, ami a bérbe jár a béres felesége varrja meg, a bekecset „maga varatya" (maga varratja) a béres, vagy a gazda vállalja a mosást. A feljegyzéseket összegezve képet alkothatunk a múlt század közepén élő mezőgazdasági munkások életkörülményeiről, kereseti viszonyairól, s ebből a szempontból nagy haszonnal fogadhatjuk Cservenák András könyvecskéjét. Bár adatai a múlt század 50-es, 60-as éveire vonatkoznak, meg kell jegyeznünk, hogy a mezőgazdasági cselédbérek összetétele, aránya, értéke gyakorlatilag 1944-ig változatlanul megmaradt, s a néhány évtizeddel ezelőtti béresek is szinte ugyanazt a bért kapták, mint nagyapáik. Az alábbiakban közreadjuk a könyvecskében található bérjegyzékek teljes szövegét egy-két nehezebben olvasható bizonytalan feljegyzés kivételével eredeti helyesírással. A változtatás mindössze annyi, hogy a nyelvi szempontból való áttekinthetőség megkönnyítésére a férfi cselédek béreinél különválasztottuk a magyar és a szlovák szövegeket. Ezek a könyvecskében időrendben találhatók, ez az időrend azonban a tételek elé bejegyzett évszámokból követhető. Magyar nyelvű szövegek 1. Gyarmati N Szabó Sándor — 1850 dik Fo 3 Van bir Bundád 2 Par tsitsmat 1 par új 1 par fejlis 2 par fejér ruhát is mosás 1 puszii. 2. 1851-dik N Szabó Sándor Van bir Szeget Szirt ponz 5 fo kedmen, birka birbul egy par tsizmat két par fejir ruhát nadragot zakbul kalapot nyakravaló. 3. 1853-dik Vida János Van bir fori 20 Bundád is Két vika Buza kett par fejér ruhát is mosás kett par tsizmat egy par uj egy par fejlis egyiket vasalny Kalap Puszly nyakravaló. 4.1853 dik Fölep Istvany pintz 18 Van bir Bundád két par tsizma egyik uj, másik fejlis 3 par Fejir ruha Kalap Labri is nyakravaló Nadragott zakbul. 5. 1853 ba Tonka Ádám Van bir fór 83 Két par tsizma egyék uj egyék felés egy par botskor pot vjéhu Semena zem Stvrtku zakoc kuriva zavrece zomlyet zito 3 tri keblye z a dva 2 jacmen. 6.1853 Kósa Márton fort 30 Van bir két par tsizma egyék uj egyék fejlés Nadrak birbul birkabul Kedmen magyar birbul maga varatya egy vika kender főid 1 egy kebel buza 2 két kebel arpa. 7.1855 dik Csak (Csók?) János Vaneki bir Két 2 Köböl buza 1 egy Köböl Arpa Szőrt Kedmen Nadrag Puszlyt Kalapot 2 par fehir ruhát 2 par csizmát 1 par uj marhabirbul való 1 par fejlés Botskor Péntz pedék 37, <362
