Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Sajti Imre: Adatok a felszabadult Orosházi népi rendőrségének történetéhez (1944. október-1945. május)

Az ország többi részével megszűnt minden összeköttetés; a rádiókészülékek beszolgáltatását még a németek elrendelték, különböző rémhírek terjedtek el, amelyek nyugtalanságot idéztek elő és mérgezték a közbiztonságot. A termés jelentős része betakarítatlanul hevert a földeken. A bizonytalanság és attól való félelem miatt, hogy elviszik, nem haladt a betakarítás. A kamrák kiürültek, nem volt cukor, élesztő, só és gyufa. Az állatállomány nagy részét, lovakat, sertéseket elvitte a többéves háború. A tüzelőanyag kifogyóban volt, bér még a lakosság a tél előtt állt. A munkások, tisztviselők, iparosok, kereskedők pénztelenné váltak. Ez az állapot talaját jelentette a bűncselekmények elszaporodásának. Ilyen helyzetben, az élet megindításának döntő feltételeként, biztosítani kellett a közbiztonság helyreállítását. A kommunisták vállalták, hogy a község lakosságát kivezetik a nehéz helyzetből, segítenek újjászervezni a széthullott közösségi életet. Szovjet katonák részvétele a közrend-közbiztonság megszilárdításában A felszabadult Orosházán a felszabadító szovjet katonai egység parancsnoka, majd a városparancsnokok változatos tormákban segítették az élet megindítását. A község lakossága közül ma is nagyon sokan emlékeznek vissza a szimpatikus és energikus Voronyin őrnagyra, aki mint első városparancsnok sokat tett Orosházán a helyzet konszolidálódásáért. A felszabadító szovjet egységek vitték Orosháza életébe a rend és szervezettség első elemeit, segítették a községet a legsürgősebb közellátási, közigazgatási és közbiztonsági feladatok megoldásában. Az első napokban a szovjet katonák járőrszolgálattal, a középületek és raktárak őrzésével igyekeztek biztosítani a rendet Részt vállaltak ebből a felszabadító harcokban résztvevő román alakulatok is. Eszközeik és lehetőségeik azonban korlátozottak voltak, ezért a helyi vezetők és a lakosság bevonása nélkül hosszabb ideig nem lehettek volna képesek a közbiztonság fenntartására. Nem volt könnyű a helyzetük. A horthysta ellenforradalom negyedszázadon keresztül féktelen szovjetellenes propagandát folytatott és nacionalista, soviniszta jelszavakkal küldte a Szovjetunió elleni háborúba a magyar férfiak százezreit. Orosházán is több ezer ember volt távol a családjától. A magyar földre lépő Vörös Hadseregnek tehát először tisztázni kellett szándékát és célját. Ezt szolgálta a Vörös Hadsereg parancsnokságának Orosházán is terjesztett felhívása, amely hozzájárult a lakosság megnyugtatásához.

3 A szovjet katonai parancsnokok határozottan felléptek az akkor elterjedt fosztogatások ellen. Jól példázza ezt a Népakarat c. orosházi lap 1944. október 18-i számában megjelent nyilatkozat is, amely szerint: ,... . A város katonai parancsnokságának tudomására jutott, hogy az elhagyott lakásokban a polgári lakosság részéről további fosztogatások történtek. A katonai parancsnok a legszigorúbban elrendelte; bárhonnan, de különösen a lakatlan házakból való rablás, lopás vagy annak kísérlete szigorúan büntettetik .. A szovjet katonák később is jelentős segítséget adtak a közrend-közbiztonság megszilárdításához. A létrehozott új rendőrséggel közös járőrszolgálatokat szerveztek, nagyobb rendzavaró cselekményéket közös akciókkal hárítottak el, segítettek a rendőrök fegyverrel való ellátásában, a rendezvényeket, a gyűléseket közösen biztosították. A rendőrség megszervezése, szervezete, összetétele Keresztes Mihály -»- Orosháza első kinevezett polgármestere — 1944. október 8-án, a kinevezése után nyomban egész sor azonnal végrehajtandó intézkedésben állapodott meg a felszabadító szovjet katonai egység parancsnokával. Ezek között nagyon fontos helyet foglaltak el a közbiztonság megszilárdítására teendő intézkedések. <306